Szerkesztő:Kreamar/Ügyészi felszólalás
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Az ügyészi óvás, felszólalás, figyelmezetés illetve jelzés ügyészi általános törvényességi felügyeleti intézkedések voltak 2011 előtt a magyar jog szerint. Az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény szerint az ügyész a "szerv" vezetőjénél felszólalással élhetett "a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett", figyelmeztetést nyújthatott be "jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig a törvénysértés megelőzése érdekében". [1]
Az ügyészi felszólalás és figyelmeztetés jogintézményét - az ügyészi óvással együtt - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény megszüntette. Azz átmenet érdekében úgy rendelkezett, hogy e törvény hatályba lépésének napján az el nem bírált óvást, felszólalást, figyelmeztetést visszavontnak kell tekinteni. A címzetteknek ezeket az intézkedéseket az iratokkal együtt vissza kellett küldeniük az intézkedést benyújtó ügyészségnek.[2]
Az 1972. évi V. törvény szerint:
„A felszólalás és figyelmeztetés
16. § (2) A szerv vezetője az ügyészi felszólalást, illetőleg figyelmeztetést harminc napon belül – testületi szerv az ügyészi intézkedés benyújtását követő legközelebbi ülésén – köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni és erről az ügyészt értesíteni. Ha a szerv a felszólalással, illetőleg figyelmeztetéssel nem ért egyet, köteles az iratokat észrevételeivel együtt az elbírálástól számított nyolc napon belül felülvizsgálat végett felettes szervéhez felterjeszteni és erről a felterjesztés indokainak megjelölésével az ügyészt értesíteni. A felettes szerv a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés kérdésében harminc napon belül érdemben határoz és határozatát az ügyésszel is közli. (3) Ha az ügyész olyan szervhez nyújt be felszólalást, illetőleg figyelmeztetést, amelynek az ügyészi intézkedéssel érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs, a szerv – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt. E rendelkezés akkor is irányadó, ha az ügyészi intézkedéssel érintett tevékenységi körbe tartozó egyedi ügyek bírósági felülvizsgálatát a jogszabály lehetővé teszi.[3]”
„A civil szervezetek törvényességi kontrollja korábban két pilléren alapult: az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörén és a bíróság törvényességi felügyeleti jogán. A bíróság a törvényességi felügyeleti tevékenységét ekként aktívan ellátni nem tudta, mert annak előfeltétele volt, hogy az ügyészi törvényességi ellenőrzést követően az ügyészi intézkedés sikertelensége miatt az ügyész pert indítson a szervezet ellen. A bírósági törvényességi felügyelet tehát ma már nem peres eljárásként szabályozott, így a törvényességi felügyelet során elérni kívánt jogi cél, nevezetesen a civil szervezet törvényes működésének helyreállítása elviekben ekként is elérhető. Indokolt volt tehát e területnek a teljes átalakítása és a bírósági törvényességi felügyeleti eljárás teljes kidolgozása. A törvénymódosítás ezen része nem eredményez a civilek számára nyilvánvalóan érzékelhető változást, csupán a bíróság és ügyészség jogértelmezését veszi igénybe. A jogalkotó e területen is próbált közelíteni a cégeljárás szabályaihoz, hiszen gazdasági társaságok esetében a törvényességi felügyeletet szintén a nyilvántartó bíróság végzi. Miután az ügyészség indítványozási joga az eljárás lefolytatására megmaradt, nem történt mérvadó változás. Bármely esetben törvénysértést, jogellenes működést észlel, akkor a nyilvántartó bírósághoz fordulhat. Az pedig, hogy a nyilvántartásba-vételi, és változásbejegyzési eljárásoknál nem kell kézbesíteni az ügyészségnek az iratokat, és nem kell kivárni a fellebbezésre biztosított határidőt, valóban lecsökkentheti az eljárási folyamatot a bíróságok előtt. A jogalkotó elsődleges célja tulajdonképpen ez volt a jelenlegi módosítással, hiszen az eljárások elhúzódásából számos probléma adódott.40 Arra a kérdésre pedig, hogy a jogszabály-módosítás jó irányba fordult-e, majd csak a későbbi bírói, jogalkalmazói gyakorlat fog nekünk választ adni.Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; a név (name) nélküli lábjegyzeteknek adni kell valamilyen tartalmat”
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről
- 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről (Ütv.)