Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Kreamar/Felszólalás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A felszólalás (vagy felszólamlás, latinul reclamatio) bizonyos hivatali eljárásokban az ügyfél által igénybe vehető jogorvoslatok egyike.

Szóhasználati kérdések[szerkesztés]

Felfolyamodás?
Fellebbezés?

„felszólalás
1. A felszólal igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; az a tény, hogy valaki felszólal (vhol) ; rövid(ebb) beszédnek, előadásnak, valamely észrevételnek nyilvánosság előtti (el)mondása. Valamely üggyel kapcsolatban a nyilvánosság előtt elhangzott rövid(ebb) beszéd, nyilatkozat, megjegyzés, kijelentés. 2. (biz) Felszólamlás (1, a). A véghatározat ellen ...
felszólaló mn és fn fölszólaló
I. mn Olyan, aki, ami felszólal (1 — 3).
Az a személy, aki vminek a megtárgyalása során felszólal(t). ”

[1]

Története[szerkesztés]

„Felszólalás (Felszólamlás, reclamatio), a jogorvoslatnak egy neme, melyet törvényeink a közigazg. és perenkivüli eljárásban engednek annak, aki magát valamely, az ő előző meghallgatása nélkül keletkezett hatósági intézkedés által jogában sértve érzi. Felszólalásnak van helye: a tövényhatósági választók névjegyzéke ellen Budapesten: 1872 : XXXVI. t. -c. 35., 39. §§, a többi tvhatóságokban: 1886: XXI. t. -c. 25., 28., 42. §§; a képviselővál. névjegyzékek ellen: 1874 : XXXIII. t. -c. 43, 46, 48. §§; 1899 : XV. t. -c. 146, 147, 151, 178, 180. §§; az esküdtek alaplajstroma ellen: 1897: XXXIII. t. ez. 10—12,14. §§; elrongyolt telekévek kiigazítása és pótlása céljából: 1880 : XLVI. t.-c. 2. §; a telekkönyvi betétszerkesztési eljárásban: 1886: XXIX. t. z. 60, 61, 65, 68. §§ ; 1889 : XXXVIII. t. ez. 16, 17, 28, 30. §§; a tényleges birtokos tulajdonjogának tkvi, bejegyzése alk.: 1892 : XXIX. t. ez. 8, 13, 14. §§ ; az erdélyi birtokrendezési eljárásban : 1892 : XXIV. t. ez. XI. és XVI. p. (16, 28. a. §§); az újból összeállított állami anyakönyvek ellen: 1894: XXXIII. t.- c. 27. § ; a kisajátítási eljárásban: 1881 : XLI. t.- c. 36. §. Felszólalásnak van továbbá helye az adókivető közeg határozata ellen és azoknak tárgyalására felszólamlási bizottságok (földadónál küldöttségek : 1881 : XL. t. -c. 1884 : XII. t.- c.) rendelvék (1883 : XLIV. t. ez. 6, 7, 16, 17, 29—34, 111. §§, 1886 : XXIV. t.-c. 5. §).

Felszólalás szabadalmi eljárásban

Felszólalási rendszer (felhívási rendszer), a szabadalmi jogban, középút akar lenni a bejelentési és elővizsgálati rendszer között. 1. Mig a bejelentési rendszer a szabadalmat minden ellenőrzés nélkül pusztán a bejelentő felelősségére, költségére és veszélyére adja ki és mig az elővizsgálati rendszer a szabadalmat csak akkor adja ki, ha a bejelentés tárgya egy a hatóság által hivatalból teljesített vizsgálat folyamán újnak találtatott, addig a felszólalás az ellenőrzést a szabadalom kiadhatásának előzményének és előfeltételének tekinti ugyan, de azt hivatalból nem foganatosítja, hanem annak eszközlését a bejelentés által érdekelt iparosokra bízza. A bejelentési rendszerrel szemben a felszólalás. nagyobb biztosítékokkal veszi körül a szabadalom adományozása körüli eljárást, amennyiben a szabadalom kiadása az érdekeltek meghallgatása nélkül nem történhet. Emellett az iparosok iskoláztatását a szakmájukba vágó műszaki kérdésekben is tűzi ki célul, amennyiben a bejelentett találmányi leírások tanulmányozása és tárgyaik új voltának kutatása az önkéntes vizsgálókként működő iparosok szakképzettségét fokozza. A tiszta elővizsgálati rendszerrel szemben a felszólalás előnye az, hogy az újdonsági jelleget kizáró ténykörülmények iránti nyomozások számos személy által eszközöltetvén, ezek sikere valószínűbb a felszólalásnál, mint az elővizsgálati eljárásnál. Ha pedig a szabadalom kiadása által közvetlenül érintett és érdekelt gazdászati körök a kiadás ellen idejekorán való értesíttetésük dacára, ellenvetést nem tesznek, akkor az államhatalom nyugodtan teljesítheti a bejelentő szabadalmaztatás iránti kérelmét, annál is inkább, mert a kiadott szabadalom később is megszüntethető, ha a szabadalmazhatóságot kizáró ténybeli mozzanatok per útján az erre hivatott hatóságok tudomására hozatnak. A felszólalás mellett a közönség a szabadalmak kiadására illetékes hatóság részéről a bejelentőnek egy szabadalom elnyerésére irányzott szándékáról még a szabadalom kiadása előtt értesül, miáltal a közönségnek lehetővé tétetik, a szabadalom kiadása ellen tiltakozni.

A felszólalás be van hozva Angliában (1883. augusztus 23-i törvény) és nálunk, továbbá az elővizsgálati rendszerrel kapcsolatosan Németországban (1877. május 25. és 1891. ápr. 7. tv.) és Svédországban (1884. május 16. tv. 7. §). Az 1897. január 11-én kelt osztrák szabadalmi törvény az «Offenbare Nichtneuheit»-ra történt hivatalos elővizsgálat után szintén a felszólalási eljárást hozza be (57—63. §§)

2. Hazánkban az 1895 : XXXVII. t.-c.-re van alapítva. E tv. 34. §-a szerint a szabadalmi hivatal bejelentési osztálya, felfolyamodás esetében pedig e hivatal bírói osztálya, ha az alaki kellékek megvizsgálása után a bejelentést helyesnek és a szabadalom engedélyezését lehetőnek találja, a bejelentésnek közzétételét és a felhívási eljárás megindítását rendeli el. A bejelentés közhírré tétele oly módon történik, hogy a bejelentő neve, állása és lakhelye, a találmány tárgya, vagyis az, ami a szabadalmi oltalom alá helyeztetni kívántatik, a szabadalmi hivatal hivatalos lapjában egyszer kihirdettetik azon figyelmeztetéssel, hogy a közzétételtől számított két havi határidő alatt a bejelentés ellen felszólalások adhatók be és hogy a kihirdetés napjától kezdve a bejelentett találmány leírását minden hozzátartozó rajzzal, mintával és modellel, mindenki megtekintheti. A felszólalás két példányban, indokolva, a szabadalmi hivatalnál nyújtandó be és csak a következő állításokra alapítható:

  • 1. hogy a találmány a szabadalmi törvény 1.—3. §§ értelmében nem szabadalmazható;
  • 2. hogy a leírás a törvény által kívánt kellékeknek meg nem felel; *3. hogy a találmány nem a bejelentőt illeti (1895 : XXXVII. t.-cz. 5., 6. §§).

Az 1. és 2. alatti esetekben bárki, a 3. alatti esetben a sértett fél vagy jogutódja élhet felszólalással. A felszólalás egyik példánya a találmány bejelentőjének a szabadalmi hivatal által kitűzendő határidő alatt benyújtandó nyilatkoztatás céljából kézbesíttetik. A kitűzött határidő után a szabadalmi hivatal a feleket, tanukat és szakértőket tanácsülésben szóbelileg kihallgatja és a szabadalom megadása, megszorítása vagy megtagadása fölött határoz. A tárgyaláson az 1893 : XVIII. t. c-nek a törvényszékek, mint felebbezési biróságok előtti eljárásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók (733/96. évi. sz. keresk. min. rend. 24. §). A felszólaló a bejelentő költségeinek megtérítésére még a felszólalás elutasítása esetén sem kötelezhető, minek okát az képezi, hogy az érdekeltek a felszólalások beadásától — melyek alaptalan bejelentések ellenőrzését képezvén, rendszerint közérdekből kívánatosak — vissza ne riasztassanak. Ha azonban a felszólaló a bejelentési osztálynak a felszólalás visszautasítását és a szabadalom megadását tárgyazó határozata ellen a 30 nap alatt beadható felfolyamodás jogorvoslatával él, akkor felfolyamodásának alaptalansága esetén a felfolyamodás folytán felmerült költségekben marasztalható.[2]

Fogalma[szerkesztés]

A felszólalás hivatalos tévedés vagy hiba miatt a törvény által megengedett és a hiba kiigazítását célzó előterjesztés (kérelem). Pl. a választók hatóságilag összeállított névjegyzéke ellen mindenki, és pedig nemcsak saját személyét illetőleg, hanem bármily általa észlelt jogtalan felvétel vagy kihagyás ellen felszólalhat (lásd Választói névjegyzék). Felszólalásnak van helye pl. az adó-összeirásokmál, kataszteri munkálatoknál; sorozási lajstromok ellen a véderőtörvények értelmében stb. A felszólalás alakszerűségét és határidejét törvény határozza meg. A felszólalás az eljárás szabálytalansága ellen a polgári perben ki van zárva akkor, ha a fél a szabálytalanságba beleegyezett, vagy felszólalås nélkül tárgyalásba bocsátkozott, habár a szabálytalanságot ismerte vagy ismernie kellett, a fellebbviteli eljárásban pedig akkor, ha az alsóbirósági eljárásban nem szólalt fel. (Pp. 223., 500., 536. §-ai; 1893. XVIII. t.-c. 34., 139., 155. §-ai.)

Felszólalás a telekkönyvi jogban[szerkesztés]

Az elkészített és forgalomba adott telekkönyvi betétek tartalmának helytelensége ellentmondással, törlési keresettel és felszólalással küszöbölhető ki. Felszólalással lehet élni mindazokban az esetekben, amelyekben ellentmondásnak vagy törlési keresetnek helye nincs. A felszólalás kérvényben történik, amelyet az 1886. XXIX. t.-c. 58 §-a értelmében kibocsátott hirdetményben kitűzött 6 havi határidő alatt a hirdetményt kibocsátó telekkönyvi hatósághoz kell beadni. E határidő után beadott felszólalási kérvény hivatalból vissza-utasítandó, a visszautasító végzés ellen azonban 15 nap alatt használandó felfolyamodásnak van helye. A kellő időben beadott P.-i kérvények, a vonatkozó betét számával ellátott felszólamlási lapra jegyeztetnek fel, amelyet az illető betéthez keli fűzni. Hiányosan beadott felszólalási kérvények a hiánynak 15 napi záros határidő alatt való pótlása végett visszaadandók. Ha a P.-ban csak világos írásbeli hibák kiigazítása vagy más olyan intézkedés kéretik, amely harmadik személy telekkönyvi jogát nem érinti, a felszólalás tárgyalás nélkül, ellenkező esetben előzetes (az érdekeltek meghallgatásával, szükség esetében bizonyítás-felvétellel tartandó) tárgyalás alapján végzéssel intézendő el, amely végzés ellen 15 nap alatt a másodbirósághoz, a másodbiróság megváltoztató végzése ellen további 15 nap alatt a harmadbirósághoz felfolyamodásnak van helye. A teljesen alaptalanul felszólalót a felszólalást elutasító végzésben már az első bíróság 600 K-ig terjedhető pénzbirsággal sújthatja (1886. XXIX. t.-c. 60., 61., 65., 66., 67. és 68., az 1889. XXXVIII. t.-c. 16. §-a és a 19.665/1893. I. M. sz. rendelettel kiadott telekkönyvi betétszerkesztési utasításnak 129. 168—176. §-ai). A telekkönyvhelyesbítő eljárásban használható felszólalásról az 18»2. XXIX. t.-c. 8. §-a, a 24,366/1893. I. M. sz. rendelet 83., 84., 93—95. és 99—102. §-ai intézkednek. A felszólalás hatályáról az árverésre a 30,938/1891. és 26,666/l894. I M. sz. rendeletek szólnak. Felszólalásnak van még helye a közös ingatlanok (erdő, legelő, nádas) újabb telekkönyvezése esetében (10,320/1904. I. M. sz. rend. 9. §-al, a telekkönyvkiegészítő el....

Határidők[szerkesztés]

A záros határidőhöz kötött felszólalás a határidőn túl többé nem érvényesíthető.

A magyar védjegytörvényben[szerkesztés]

A hatályos magyar védjegytörvény (Vt.) [3] szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát felszólalás esetén a feltételes lajstromozást gátló okokra [4]is elvégzi. [5]

Felszólalás benyújtására jogosultak[szerkesztés]

A felszólalás a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben a védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított 3 hónapon belül nyújtható be. A felszólalás benyújtására csak a Vt.-ben megjelöltek jogosultak. [6] Ezek közül a legfontosabb személyi kör a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója. Felszólalás benyújtására egyéb jogosultak körét is meghatározza a törvény.

A felszólalónak a felszólalásban meg kell jelölnie az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelnie kell az okirati bizonyítékokat.[7] A felszólalásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.[8]

Ha a felszólalás nem felel meg az előírt feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.[9] A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban - a felszólalás tárgyában - ügyfélként vesz részt.[10]

A felszólalással kapcsolatos fontosabb eljárási szabályok[szerkesztés]

[11]

Európai szabadalmi bejelentéssel szemben[szerkesztés]

Az európai szabadalommal szemben a megadás meghirdetésétől számított 9 hónapon belül bárki felszólalhat. A felszólalási eljárásban a felszólalás megalapozottságától függően az ESZH

  • megvonhatja, illetve
  • korlátozással vagy korlátozás nélkül fenntarthatja

az európai szabadalmat.[12]

Európai védjegybejelentéssel szemben[szerkesztés]

Európai uniós védjegybejelentések elleni felszólalást az európai uniós védjegybejelentésnek az Európai Uniós Védjegyértesítőben történő meghirdetését követő 3 hónapon belül kell írásban benyújtani. A kényelmesebb ügyintézés érdekében a felszólalásokat online formanyomtatvány használatával is be lehet nyújtani. Az online nyomtatvány benyújtását követően egy felszólalási számot rendelnek a kérelméhez. A felszólalás csak akkor tekinthető szabályszerűen benyújtottnak, ha a felszólalási díjat befizették. [13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A magyar nyelv értelmező szótára 2. E-GY (Budapest, 1960) 727. old.
  2. https://adt.arcanum.com/hu/view/Eltekonyvek_Ba_423_3/?pg=604&layout=s&query=felsz%C3%B3lal%C3%A1s%20%20ellen Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon öt kötetben. III. kötet. Diaeta-Halászati jog - Magyar Jogi Lexikon 3. (Budapest, 1900) 599. - 601. old.
  3. a többször módosított 1997. évi XI. törvény
  4. a Vt. 4-6. §-ok alapján
  5. Érdemi vizsgálat felszólalás esetén - Vt. 61/B. - 61/G. §§
  6. Vt. 61/B. (1) bek.
  7. Vt. 61/B. (3) bek.
  8. Vt. 61/B. (4) bek.
  9. Vt. 61/B. (5) bek.
  10. Vt. 61/C. §
  11. Vt. 61/D. § - 61/G. §
  12. https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szabadalom/europai-uton
  13. https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/opposition

Források[szerkesztés]

  • Révai Nagy Lexikona, 7. kötet, Etelka-Földöv (1913) 347. old.
  • A többször módosított 1997. évi XI. törvény

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]