Szerkesztő:Kreamar/Nemeshölgy-alapítványok

Nemeshölgy-alapítványok

Alapítványi hölgy

(néni. Stiftsdame; fr. eha- noinesse), valamely nemes hölgyalapítvány tagja. Ilyen Ausztriában a Terézia savoyai herczegnőről nevezett intézet Bécsben, a Mária Terézia királynőről nevezett intézet Prágában, ilyen van Innsbruckban, Hallban stb. Ez intézetekbe csak ősnemes családok hajadon leányai vétetnek föl (ugyanolyan nemesi próbával, mint a cs. kir. kamarásoknál), kik az alapítványban megszabott javadalmat élvezik, jelvényt, ünnepi alkalommal pedig díszruhát viselnek, udvarképesek (ha születésüknél fogva nincsenek magasabb rangban, úgy kamarási rangjuk van), mindnyájan asszonyoknak czí- meztetnek. Élükön apátnő áll (Prágában rendesen főherczegnő), aki azonban fogadalmat nem tesz és éppen úgy férjhez mehet, mint a többi A. — A Magyarországon elhunyt A. haláláról, az alapítványi jelvények és fizetési ivek beküldése mellett (az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. t. ez. végrehajtása tárgyában 1895 okt. 11-én 43194. IM. sz. a. kelt bel- és igazs. min. rend. 25. §-áuak 2. p. értelmében) a kir. járásbiróság a haláleset-felvétel beérkezte után értesíti a kir. igazságügyministeriumot (v. ö. az 1874 aug. 3-iki 7510. sz. IM. rend. a hall-i A.-ek elhunytának bejelentése és az alapítványi jelvények, valamint a fizetési ivek bemutatása tárgyában).

Az Alapítványi hölgy ez. (I. k. 155. 1.) kapcsán elmondottak kiegészítéséül álljanak itt még a következők: 1. öt nemeshölgy-alapítványi ház van Ausztriában, Magyarországon egy sem. A prágai, brünni, innsbrucki és gráczi a cs. kir. czímet viselik, a bécsit Terézia szavoyai herczegnő alapította. A felvételért való folyamodást Ő Felségéhez kell intézni, mert 6 nevezi ki a hölgyeket. 2. Az, hogy egyszerű nemes v. főrangú család leánya-e az illető, nincs befolyással, mert itt a fődolog az őspróba helyes letevése s az illető hölgy magánviszonyai és erkölcsi hírneve. Ha egy egyszerű nemes család leánya törzsfáján a követelt számú ősöktől való leszármazását ki tudja mutatni, jogosabban tarthat igényt arra, hogy alapítványi hölgygyé neveztessék ki, mint az olyan mágnásnő, kinek édes anyja vagy nagyanyja polgári-születésű volt. A prágai, bécsi és innsbrucki nemeshölgy-alapítványi házak egy- egy helyére pályázó hölgyek a máltai lovagrend őspróbáját, tudniillik nyolez apai és nyolez anyai oldalról való őst mutatnak ki, a brünni háznál mindegyik oldalról négy őst, a gráczinál csak azt követelik, hogy a jelölt nő mindkét oldalról való nagyszülei nemes apától származtak legyen. 3. A fölveendő hölgyek életkorát illetőleg ez a szabály: A prágai, gráczi és innsbrucki nemeshölgy-alapítványi háznál kötelező, hogy a jelölt nő legalább 24 éves legyen. Teljesen elárvult kisasszonyoknál felmentést adnak a 18-ik évig. A bécsi háznál az elért 15-ik életév a kötelező, 50 évesnél idősebb hölgyet nem neveznek ki. A brünni ház helyeire csak olyan kisasszonyok pályázhatnak, kik legalább 12 évesek v. legföljebb 20 évesek (fölmentésért lehet folyamodni). 4. Az Ausztriában lévő nemes- hölgy-alapítványi házak nagyobb részét annak a tartománynak vagy országnak a nemessége alapította, melynek székvárosában ily ház léte- síttetett s legelső sorban az odavaló nemesi családok leányai tarthatnak igényt egy fizetéses hely elnyerésére. A prágai, innsbrucki és bécsi nemeshölgy-alapítványi házakba más országból való hölgyeket egyáltalán nem vesznek föl, legfölebb mint ezímzetes tagokat (Ehren- damen). Magyar nemes-családok leányai kivételképen csakis a briinni (Maria-Schul nevezetű) V. a gráczi nemeskisasszonyok alapítványi házába (adeliges Fräuleinstift) vétetnek föl. 5. A nemes-alapítványi házak hölgyei udvarképesek, hajadonlétük mellett is az asszony (Frau) czíinet viselik s aszerint, hogy ben- v. künlakók-e, évi fizetést (mely a különböző házakban 800 és 6000 К közt váltakozik) v. teljes ellátást kapnak. Ha férjhez mennek: ezzel az alapítványból kilépetteknek tekintetnek. 6. Miután megüresedett helyekre nyilvános pályázatot nem hirdetnek, az üresedésbe jövő helyekről csakis az illető háznál, ill. a cs. kir. osztr. belügyminis- teriumnál lehet értesülni. 7. A folyamodvány mellékletei: az őspróbaokmányok, erkölcsi bizonyítvány, orvosi bizonyítvány arról, hogy az illető hölgy testileg teljesen ép és semmiféle betegségben nem szenved, vmint annak hiteles igazolása, hogy 8000 K-nál nagyobb vagyonnal nem bir. 8. Az ősöket úgy számítják, hogy a szülők 2, az apai és anyai oldalról való nagyszülők 4, a szépszülők 8, s a dédszülők 16 őst tesznek ki. Ha pl. 16 ős bizonyításáról van szó, ez annyit jelent, hogy az illető tves leszármazását az apai és anyai ágból való 16 dédszülőkig hitelesen mutassa ki.

Forrás

Márkus Dezső: Magyar jogi lexikon árkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon hat kötetben. V. kötet. Kiutalványozás-Perfüggőség - Magyar Jogi Lexikon 5. (Budapest, 1904) 530- 531. old.