„2024-es európai parlamenti választás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Készült a(z) „2024 European Parliament election” oldal lefordításával
Címkék: Visszaállítva [[1]] ContentTranslation2
1. sor: 1. sor:
{{Jövő}}{{Európai parlamenti választások infobox
| oszlopok = 3
| pártok száma = 8
| választás év = 2024
| választás hónap-nap = '''Június 6-9'''
| előző választás = 2019
| következő választás = 2029
| létszám = 720
| többség = 361
| egyéni létszám =
| országos lista =
| jogosultak = 50000000
| szavazók =
| részvétel =
| részvétel változás =
| küszöb = 5%
| küszöb szám =
| előző kormányfő = [[Ursula von der Leyen]]
| előző kormánypárt = EPP
| új kormányfő =
| új kormánypárt =
| országgyűlés összetétele ábra =
<!-- EPP -->
| portré1 = EPP Summit, 24 March 2022, Brussels (51958439704).jpg
| szín1 = {{Pártok színe|EPP|terület = EP}}
| név1 = [[Manfred Weber]]
| párt1 = [[Európai Néppárt|EPP]]
| előző1 = 178 fő,
| képv1 =
| változás1 =
| listás1 =
| listaarány1 =
| listaváltozás1 =
| egyéni1 =
| egyéniváltozás1 =
<!-- S&D -->
| portré2 = Nicolas Schmit - 2023 (cropped).jpg
| szín2 = {{Pártok színe|S&D|terület = EP}}
| név2 = [[Nicolas Schmit]]
| párt2 = [[Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|S&D]]
| előző2 = 140 fő,
| képv2 =
| változás2 =
| listás2 =
| listaarány2 =
| listaváltozás2 =
| egyéni2 =
| egyéniváltozás2 =
<!-- RENEW -->
| portré3 = Valérie hayer portrait vertical 2021.jpg
| szín3 = {{Pártok színe|Renew EU|terület = EP}}
| név3 = [[Valérie Hayer]]
| párt3 = [[Újítsuk meg Európát|Renew EU]]
| előző3 = 102 fő,
| képv3 =
| változás3 =
| listás3 =
| listaarány3 =
| listaváltozás3 =
| egyéni3 =
| egyéniváltozás3 =
<!-- Greens/EFA -->
| portré4 = BDK Karlsruhe Nov 2023 Terry Reintke 2 cropped.jpg
| szín4 = {{Pártok színe|Greens/EFA|terület = EP}}
| név4 = [[Terry Reintke]]<br>[[Bas Eickhout]]
| párt4 = [[Zöldek/Európai Szabad Szövetség|Greens/EFA]]
| előző4 = 72 fő,
| képv4 =
| változás4 =
| listás4 =
| listaarány4 =
| listaváltozás4 =
| egyéni4 =
| egyéniváltozás4 =
<!-- ID -->
| portré5 = Marco Zanni 2019.jpg
| szín5 = {{Pártok színe|ID|terület = EP}}
| név5 = [[Marco Zanni]]
| párt5 = [[Identitás és Demokrácia|ID]]
| előző5 = 59 fő,
| képv5 =
| változás5 =
| listás5 =
| listaarány5 =
| listaváltozás5 =
| egyéni5 =
| egyéniváltozás5 =
<!-- ECR -->
| portré6 = Conclusion of the European Council meeting - 51987066887.jpg
| szín6 = {{Pártok színe|ECR|terület = EP}}
| név6 = [[Ryszard Legutko]]<br>[[Nicola Procaccini]]
| párt6 = [[Európai Konzervatívok és Reformisták|ECR]]
| előző6 = 43 fő,
| képv6 =
| változás6 =
| listás6 =
| listaarány6 =
| listaváltozás6 =
| egyéni6 =
| egyéniváltozás6 =
<!-- Baloldal -->
| portré7 = Augsburger Parteitag - Walter Baier 2.jpg
| szín7 = {{Pártok színe|GUE/NGL|terület = EP}}
| név7 = [[Walter Baier]]
| párt7 = [[Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal|The Left]]
| előző7 = 37 fő,
| képv7 =
| változás7 =
| listás7 =
| listaarány7 =
| listaváltozás7 =
| egyéni7 =
| egyéniváltozás7 =
}}


A 2014-es európai parlamenti választások előtt új nem kötelezőérvényű rendszert vezettek be az [[Az Európai Bizottság elnöke|Európai Bizottság elnökének]] kiválasztására, e szerint amelyik pártcsoport szerezi meg a legtöbb mandátumot, annak vezető jelöltje lesz a Bizottság elnöke. <ref>{{Cite web |date=2019-04-24 |title=What is a spitzenkandidat? |url=https://www.euronews.com/2019/04/24/european-elections-2019-what-is-a-spitzenkandidat |accessdate=2023-08-21 |work=euronews |language=en}}</ref> Ennek eredménye alapján 2014-ben végül a legnagyobb csoport jelöltjét, [[Jean-Claude Juncker|Jean-Claude Junckert]] jelölték és választották meg a Bizottság elnökének. <ref>{{Cite web |title=The EU's Spitzenkandidat 2.0 is heading for a fall {{!}} Financial Times |url=https://www.ft.com/content/a4d65e38-badf-11e8-94b2-17176fbf93f5 |accessdate=2023-08-21 |work=www.ft.com}}</ref> Az európai pártok vezetőinek célja a rendszer 2019-ben történő ismételt alkalmazása volt, a pártcsoportok kiválasztották a vezető jelöljeiket, és televíziós vitát szerveztek a jelöltek között. <ref>{{Cite web |date=2019-05-16 |title=First clashes liven up last EU Spitzenkandidat debate ahead of election |url=https://www.euractiv.com/section/eu-elections-2019/news/first-clashes-liven-up-last-eu-spitzenkandidat-debate-ahead-of-election/ |accessdate=2023-08-21 |work=www.euractiv.com |language=en-GB}}</ref> Azonban a választásokat követően mégis [[Ursula von der Leyen]] német védelmi minisztert választották a Bizottság elnökének, aki a választások előtt nem volt jelölt. Manfred Webert, a legtöbb mandátumot szerzett EPP vezető jelöltjét nem jelölték a Bizottság elnőkének. <ref>{{Cite web |date=2019-07-05 |title=Who killed the Spitzenkandidat? |url=https://www.politico.eu/article/who-killed-the-spitzenkandidat-european-parliament-election-2019-transition/ |accessdate=2023-08-21 |work=POLITICO |language=en}}</ref> Bár a rendszert 2019-ben nem alkalmazták, egyesek a rendszer újjáélesztését szorgalmazták a közelgő választásokon. <ref>{{Cite web |date=2023-05-19 |title=Future of spitzenkandidaten could rest on next year's EU elections |url=https://www.euronews.com/my-europe/2023/05/19/future-of-spitzenkandidaten-could-rest-on-next-years-eu-elections |accessdate=2023-08-21 |work=euronews |language=en}}</ref> <ref>{{Cite web |date=2019-11-13 |title=Is the Spitzenkandidat system really dead? Not if we act now |url=https://www.euractiv.com/section/future-eu/opinion/is-the-spitzenkandidat-system-really-dead-not-if-we-act-now/ |accessdate=2023-08-21 |work=www.euractiv.com |language=en-GB}}</ref> <ref>{{Cite web |date=2021-07-29 |title=Why the EU's Spitzenkandidaten procedure should be revived before the next European Parliament elections |url=https://blogs.lse.ac.uk/europpblog/2021/07/29/why-the-eus-spitzenkandidaten-procedure-should-be-revived-before-the-next-european-parliament-elections/ |accessdate=2023-08-21 |work=EUROPP}}</ref>
A '''2024-es európai parlamenti választást''' [[2024]]. [[június 6.]] és [[Június 9.|9.]] között tartják.<ref>{{Cite web |title=Eldőlt, mikor lesz 2024-ben az EP- és a magyar önkormányzati választás |url=https://hvg.hu/itthon/20230517_Eldolt_mikor_lesz_az_EP_es_a_magyar_onkormanyzati_valasztas |work=hvg.hu |date=2023-05-17 |accessdate=2023-05-17 |language=hu |first=HVG Kiadó |last=Zrt}}</ref> Az [[Európai Parlament]] 720 tagja 27 ország közel 450 millió európai polgárát képviseli. A szavazást Magyarországon [[2024-es európai parlamenti választás Magyarországon|2024. június 9-én vasárnap tartják]].


Az [[Európai Néppárt|EPP]], <ref>{{Cite web |date=2023-05-05 |title=EPP backs spitzenkandidat, as other right parties abandon the process |url=https://www.euractiv.com/section/politics/news/epp-backs-spitzenkandidat-as-other-right-parties-abandon-the-process/ |accessdate=2023-08-22 |work=www.euractiv.com |language=en-GB}}</ref> [[Európai Szocialisták Pártja|PES]], <ref>{{Cite web |date=2024-01-16 |title=Nicolas who? Socialists close in on challenger to take on Ursula von der Leyen |url=https://www.politico.eu/article/nicolas-schmit-socialists-ursula-von-der-leyen-european-commission-spitzenkandidat/ |accessdate=2024-01-16 |work=www.politico.eu |language=en}}</ref> [[Európai Zöld Párt|EGP]], <ref>{{Cite web |title=European Greens to field Spitzenkandidaten duo in 2024 EU elections |url=https://europeangreens.eu/content/european-greens-field-spitzenkandidaten-duo-2024-eu-elections%C2%A0-2 |accessdate=2023-08-22 |work=European Greens |language=en}}</ref> és [[Európai Baloldal Pártja|PEL]] <ref>{{Cite web |date=2023-06-19 |title=The Left will have a spitzenkandidat for 2024 EU elections |url=https://www.euractiv.com/section/all/video/the-left-will-have-a-spitzenkandidat-for-2024-eu-elections/ |accessdate=2023-08-22 |work=www.euractiv.com |language=en-GB}}</ref> bejelentette, hogy 2024-ben fő jelöltet kíván állítani, míg [[Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja|az ECR]] és [[Identitás és Demokrácia Párt|az ID]] ezt elutasította. <ref>{{Cite web |date=2023-07-05 |title=Liberals divided over 2024 EU election campaign strategy |url=https://www.politico.eu/article/spitzenkandidat-liberals-divided-2024-european-parliament-election-campaign-strategy-renew-alde-stephane-sejourne/ |accessdate=2023-08-22 |work=POLITICO |language=en}}</ref>
== Szabályok<ref>{{cite web |url=http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2018/06/07/european-parliament-elections-council-reaches-agreement-on-a-set-of-measures-to-modernise-eu-electoral-law/pdf |title=Európai parlamenti választások: a Tanács megállapodott az uniós választási jog korszerűsítését célzó intézkedésekről |date=2018-6-7. |accessdate=2018-09-16 |author=Liis Jaansalu |authorlink= |publisher=Press Office of General Secretariat of the Council |work= |format=pdf}}</ref> ==
Az [[Európai Unió]] működéséről szóló szerződés 14. cikkének 3. bekezdése szerint: „Az Európai Parlament tagjait közvetlen és [[általános választójog]] alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják”<ref>{{cite web |url=https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2008.115.01.0001.01.HUN&toc=OJ:C:2008:115:TOC |title=AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA (2008/C 115/01) |date=2008-09-05 |accessdate=2018-09-20 |author= |authorlink= |publisher=Az Európai Unió Hivatalos Lapja |work= |format=}}</ref> A konkrét lebonyolítás módját a tagországok saját hatáskörükben határozzák meg. Mindössze néhány, az unió összes tagállamára érvényes szabály létezik, ezek közül a legfontosabb, hogy a EP választásnak [[Arányos képviselet|arányos választásnak]] kell lennie. Erre a listás választás a legalkalmasabb.

A tagállamok többségében [[Preferenciális szavazás|preferenciális szavazást]] alkalmaznak. Ezen belül is eltérő választási szabályok vannak. Van, ahol egy félig nyitott listára szavaznak, ebben az esetben a választó csak a választáson részt vevő pártok egyetlen általa kiválasztott pártlistán belül szavazhat a listán szereplő egy vagy több jelöltre sorba állítva azokat. A teljesen nyílt listás szavazás esetén a választó különböző listák jelöltjeire is szavazhat.

Más tagállamokban a zárt listás szavazás érvényes. Ebben az esetben a szavazók nem személyekre, hanem csak és kizárólag egy párt listájára szavazhatnak. A listán elfoglalt helyeket a pártvezetés állapítja meg, és ennek megfelelően kerülnek a parlamentbe a képviselők.

Egyedül Írországban alkalmazzák az [[Egyszeri átruházható szavazat|egyszeri átruházható szavazatok]] módszerét.

Általában egy-egy ország egy szavazókörzetnek számít,<ref>Franciaországban a nemzetgyűlés Franciaországot 2018. január 3-án az EP választások szempontjából ''egy'' választási körzetté nyilvánította, de ezt az alkotmánybíróság elé vitték, és még nem született bírósági döntés.</ref> de ez alól is van kivétel. Belgium, Írország, Lengyelország, és Olaszország több szavazókörzetre van felosztva.

Az európai parlamenti választásokra vonatkozó közös szabályok 1976. évi választási okmányának felülbírálatára 2018. június 7-én egy határozattervezetet hagyott jóvá a [[Nagykövet|nagykövetek]] tanácsa. Ezeknek a módosításoknak a szövegét, miután minden tagállam elkészítette a hivatalos fordítását, az Európai Parlamentnek kellett elfogadnia.

A cél, hogy az uniós választásokon növekedjen az európai polgárok aktivitása mind a részvétel, mind a választások jelentőségének tudatosítása területén. Valamint a választások tisztaságának erősítése, a szabálytalan szavazások megelőzése.

A szavazás érvényességnek alsó küszöbértéke kötelezően 5% a 2024-es választásoktól kezdve.

A tagállamoknak kötelező szankciókat alkalmazni a kettős szavazások kizárására (olyan esetekben, amikor egy uniós polgár egynél több tagállamban szavaz). Ezért kapcsolattartó hatóságokat kell kijelölni, amelyek az olyan polgárokra vonatkozó adatok cseréjéért felelősek, akik az [[Állampolgárság|állampolgárságuktól]] eltérő tagállamban kívánnak szavazni, illetve jelöltként indulni.

Továbbá ösztönzi a módosítás a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az Unión kívüli harmadik országban lakó állampolgáraik számára, hogy szavazhassanak az európai parlamenti választásokon. Ez magyar szempontból fontos módosítás, figyelembe véve a határon túli kettős állampolgársággal rendelkezőket.

Az új szabályzás lehetővé teszi, megfelelő feltételek mellett, az [[Internetes szavazás|internetes szavazást]] is, valamint az európai pártcsaládok [[Logó|logóinak]] használatát a szavazólapokon.

== A parlament összetétele ==
A parlamenti helyek elosztását a [[Lisszaboni szerződés]] 14. cikke határozza meg. E szerint a képviselők létszáma maximum 750 fő lehet, és az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.

Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 25 parlamenti képviselő szükséges.

== Kapcsolódó szócikkek ==

* [[2024-es európai parlamenti választás Magyarországon]]

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{portál|Európai Unió|-|}}

[[Kategória:2024-es választások]]
<references />
[[Kategória:Európai Parlament]]
[[Kategória:Európai Unió]]

A lap 2024. március 4., 20:25-kori változata

A 2014-es európai parlamenti választások előtt új nem kötelezőérvényű rendszert vezettek be az Európai Bizottság elnökének kiválasztására, e szerint amelyik pártcsoport szerezi meg a legtöbb mandátumot, annak vezető jelöltje lesz a Bizottság elnöke. [1] Ennek eredménye alapján 2014-ben végül a legnagyobb csoport jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölték és választották meg a Bizottság elnökének. [2] Az európai pártok vezetőinek célja a rendszer 2019-ben történő ismételt alkalmazása volt, a pártcsoportok kiválasztották a vezető jelöljeiket, és televíziós vitát szerveztek a jelöltek között. [3] Azonban a választásokat követően mégis Ursula von der Leyen német védelmi minisztert választották a Bizottság elnökének, aki a választások előtt nem volt jelölt. Manfred Webert, a legtöbb mandátumot szerzett EPP vezető jelöltjét nem jelölték a Bizottság elnőkének. [4] Bár a rendszert 2019-ben nem alkalmazták, egyesek a rendszer újjáélesztését szorgalmazták a közelgő választásokon. [5] [6] [7]

Az EPP, [8] PES, [9] EGP, [10] és PEL [11] bejelentette, hogy 2024-ben fő jelöltet kíván állítani, míg az ECR és az ID ezt elutasította. [12]

  1. ↑ What is a spitzenkandidat? (angol nyelven). euronews, 2019. április 24. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  2. ↑ The EU's Spitzenkandidat 2.0 is heading for a fall | Financial Times. www.ft.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  3. ↑ First clashes liven up last EU Spitzenkandidat debate ahead of election (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2019. május 16. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  4. ↑ Who killed the Spitzenkandidat? (angol nyelven). POLITICO, 2019. július 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  5. ↑ Future of spitzenkandidaten could rest on next year's EU elections (angol nyelven). euronews, 2023. május 19. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  6. ↑ Is the Spitzenkandidat system really dead? Not if we act now (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2019. november 13. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  7. ↑ Why the EU's Spitzenkandidaten procedure should be revived before the next European Parliament elections. EUROPP, 2021. július 29. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  8. ↑ EPP backs spitzenkandidat, as other right parties abandon the process (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2023. május 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
  9. ↑ Nicolas who? Socialists close in on challenger to take on Ursula von der Leyen (angol nyelven). www.politico.eu, 2024. január 16. (Hozzáférés: 2024. január 16.)
  10. ↑ European Greens to field Spitzenkandidaten duo in 2024 EU elections (angol nyelven). European Greens. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
  11. ↑ The Left will have a spitzenkandidat for 2024 EU elections (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2023. június 19. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
  12. ↑ Liberals divided over 2024 EU election campaign strategy (angol nyelven). POLITICO, 2023. július 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2024-es_európai_parlamenti_választás&oldid=26943564”