Szerkesztő:Firk/Más lexikonszerkesztők

Kézikönyvek, így szótárak, lexikonok azért készülnek, mert a könyvkiadás nyereséges ágának számítanak, különösen, ha a szerkesztők, szerzők már elég régen elkezdték az anyag gyűjtését, és ha megfelelő eszközeik vannak a változások követésére. Ebből a szempontból a számítástechnika megjelenése átalakította a piacot, és az angol nyelvű, digitális hordozókon a megfelelő technológiával és elméleti háttérrel összegyűjtött ismeretanyag a többiekkel szemben nehezen behozható előnyre tett szert. en:List of information technology management topics

Hivatalból az MTA intézményeinek a dolga a korszerű, átfogó, jóváhagyott és hiteles ismeretgyűjtemények előállítása, szerkesztése, hiszen ezeknek az intézményeknek a presztizse és hagyománya a garancia a társadalom által megosztandónak és terjesztendőnek ítélt ismeretek jóságára és minőségére. A legszélesebb körű terjesztésre igényt tartó kiadvány ennél fogva a magyar értelmező kéziszótár, illetve annak mutációi (l. lent), hiszen annak tartalmát, a szerkesztők munkáját az összlakosságnak, illetve a teljes magyar nyelvközösségnek kell legitimálni.

Üzleti vagy jótékonysági alapon azonban bárki kísérletezhet ilyen gyűjtemények kiadásával, főleg ha szponzorokat talál rá, vagy ha reklámhordozóként forgalmazza. Szinte minden internetes vállalkozás szívesen ad helyt honlapján szótárban kereső ablaknak, és a technológia könnyű hozzáférhetősége miatt "amatőr szerkesztők" is profi produkciókra (kiadványokra) képesek. Tény azonban, hogy szakadék van a technológia ismerői és urai, valamint a "tartalom" ismerői és propagálói között, amely szakadék a közös munka során talán lassan feltöltődik.

A magyar nyelv akadémiai értelmező szótárai

A Mutatványok

1. A szókincs bírálata

Mutatványok az MTA készülő értelmező nagy szótárának könyvformájú illusztrációja, mustrája. Az MTA illetékes osztályának nyelvész-tudósai adták ki így azokat a cédulákat értelmező szótárba rendezett formában, amelyeket egy-egy szó kapcsán az elmúlt két-három száz év irodalmi alkotásainak kimazsolázása után gyűjtöttek össze hangya szorgalommal.

A magyar nyelv ezen kiválasztott elemeinek bármilyen gyűjteménye nem a dolgok csúcsa, kezdete vagy vége, hanem a civilizáció, a folytonosan alakuló, és állandóan körülöttünk lévő magyar kultúra része, annak egyik időbeli megjelenése. Ebből következően a Mutatvány szótárral kapcsolatban elmndható, hogy ez a szótár a maga szókincsével, tartalmilag és terjedelmileg, nem az ember által teremtett világ egészéről ad képet, hanem csupán az említett szövegekből vett, már jó néhány éve lezárt mintavétel (nyelvi korpusz) eredményeiről.

Más szóval a szótár szóanyaga nem abszolút friss, kiindulópontja nem a köznyelv, és nem a szaknyelvek, hanem az irodalmi művek; teljesség ellenőrzése pedig reménytelen, erre nem teszi alkalmassá "rendezettsége". Ha nem így lene, akkor benne lenne, lehetne pl. az adók között az áfa, az iparűzési (nem ipar-), a késedelmi és a társasági adó is. Mindnyájunk okulására. Meg még számtalan szókincsbeli (nyelvészeti adatfeldolgozásból származó) jellemző, amelyek mai megismerése az adott korpuszból is pillanatok műve számítógéppel.

2. A betűrendes szerkezet bírálata

Ez a szótár a készülő nagy szótárral megegyezően is betűrendben (ábécében) van szedve. Az abc jelentés-bokor az Ábécé-nél található meg, amelyből kiderül, hogy az ábécé valójában - a keresés gondolkodásal szemben támasztott igényét tekintve - logikát és szellemi munkát nélkülöző elv és rendezési alap. Ez a körülmény azt sugallja, hogy nem kellene ezt a szótárat a hagyományos könyv formában folytatni, hiszen csak a könyv alak és szerkezet miatt volt/van szükség az ábécés fekvésre, rendezettségre.

Miért? Mert az ábécés fekvés tulajdonképpen információ nélküli, mechanikus szervezésésű, "kétvégű" (lineáris, szekvenciális) adattárolási forma. Ez a körülmény rendre elkerüli a szótárszerkesztők figyelmét, pedig már a mobiltelefonok menüi is a hurok szerkezet előnyeit mutatják és valósítják meg. (Nem lenne gond, ha a könyv "tekercs, vagy korong" lenne, és a keresés utolsó lépésében, hat-hét, esetleg tíz-tizenöt betűrendes elem szerepelne.)

Példaként vehetjük a fenti szócikk 5. pontját (101. oldal).

Az abc bokor az Ábécé-nél található meg, miszerint az ábécé:

1. betűk, írásjegyek meghatározott sorrendű összessége

1a vmely másféle jelrendszer összessége

2. az ábécé betűinek hagyományos sorrendje, betűrend továbbá

5. ábécéáruház "Begyalolgoltunk a kétbejáratos körtéri ábécébe, egyből letottyantunk hátul egy borosrekeszre."

3. ábécérend az ábéécé betűinek hagyományos sorrendje, betűrend. Legrégibb szójegyzékeink a szavakat fogalomkörök szerint csoportosították. Néha azonban e csoportokon belül az ábécérendet is követték.

2. Neveknek, címszavaknak ezt a sorrendet követő elrendezése.

A fenti szócikk világosan jelzi ennek a rendezettségnek (ti. ábécé) csekély értékét, azt, hogy az ábécén belül nincs jól, "logikai úton" kereshető rend, mert a példamondathoz hasonlóan "a hátsó bejáratnál", (vagyis a kijáratnál) (konkrét sík) vannak a boros rekeszek, holott ebben a logikában a bejáratnál kellene lenniük (hiszen "b" betűvel kezdődnek.) Vagy még világosabban: a boltba azért megyünk, mert valamit venni akarunk, amely megvehető dolgok feltalálási helye természetesen nem ábécé rendben van a boltban, hanem egyéb szempontok szerint. Akinek egy szóra van szüksége a külvilágtól, és azonnal meg akarja találni, az a szó kimondása, beírása, stb. után azt szeretné, ha a szó a megfelelő kapcsolódó pontokkal azonnal ott lenne előtte. De amit az illető addig tudott, míg valamilyen szó hiányozni nem kezdett neki, az a kontextus, és az a meglévő szókincs mutatja, hogy mi (hol) hiányzik neki, hiszen mindenki a gondolkodás révén viszonylag konzisztens, és könnyen megtalálható helyen "tartja" mindazt, amit tud, és tudja azt is, hogy mit nem tud, annak körülményeivel együtt, függetlenül attól, hogy "orvosilag" ez hogyan működik.

Az ily módon kétvégűnek nevezett szerkezetből következik, hogy a keresés a könyvben a bináris (felezéses) keresés elve szerint (és nem véletlenszerűen) történik - optimális esetben, és annak megfelelő ideig is tart – ám mégiscsak manuális környezetben!

Magyar Értelmező Kéziszótár

Az ÉKsz-ként ismert könyv első kiadása 1972-ben volt. "Talán ez a legelterjedtebb egynyelvű magyar szótár napjainkban. Ebben hatvannyolcezer címszó van. Érdekes, hogy ennek a szótárnak az elmúlt hetekben megjelent, felújított (ti. átdolgozott, második kiadása)változata ezzel a hatvannyolcezer címszóval szemben újabb ötezret, tehát hetvenháromezer címszót tartalmaz. De a kétnyelvű középszótárainkban huszonöt-harmincezer szó van, a kétnyelvű nagy szótárainkban pedig körülbelül százezer szó van benne" - mondta Kiss Gábor nyelvész, a könyv szerkesztője. (Az értelmezéseket is figyelembe véve 25 millió lesz majd a Nagy Szótár szavainak száma a százezer magyar alapszóból.)

(Elhangzott a "Hány szó van a magyar nyelvben? Szonda, 2003. 07. 27. Kossuth Rádió műsorban).

A több kötetes Nagy Szótár (készülőben)

Az MTA Nyelvtudományi Intézet most készülő nagy értelmező szótára, amely két év múlva jelenik meg nyolc kötetben, olyan grandiózus vállalkozás, amellyel régóta adós a szakma, de amelynek elkészülte a legégetőbb probléma megoldásához, vagyis a mindennapi nyelvhasználat problémáival küszködő laikus és professzionális közönség körében a használt (magyar?) szavak jelentését, használatának helyénvalóságát övező bizonytalanság eloszlatásához önmagában még nem vezet el.

Ez talán annak az egyenes következménye, hogy a mintát, az OED-t próbálják meg a hazai nyelvészek most előállítani, mintha a magyar nyelv állapotát illetően ennek az alkotásnak a hiánya lenne a legégetőbb. Sajnos nem ez a helyzet, és félő, hogy ez a szótár műemlék lesz. Már azért is, mert készítésében főleg konzervatív, szűk szakmai, házon belüli lexikográfiai és terminológiai ismeretekre támaszkodtak.

Először is nehezen érthető, hogy egy ilyen roppant vállalkozás miért korlátozza magát az adott időhatároknak és műfaji kritériumoknak megfelelő szövegekre, az adott korpuszra (ahogy a neve egyik jelentése is mondja: a „holttestre”). Belátható, hogy ezért százával és ezrével fognak hiányozni a szótárból azok a szavak és kifejezések, amelyeket sokkal fontosabb lenne definiálni értelmező szótári szinten, ezért sajnálatos, sőt elítélendő, hogy a par excellence nyelvész szakma ezt a kérdést egyáltalán nem elegáns módon megkerülte.

Másodszor, nem érthető, hogy kinek szól ez a készülő mű, mi a funkcionalitása. Jó lenne legalább gondolatban ellenőrizni, hogy megfelel-e elképzelt rendeltetésének, valamilyen hasznosítási célnak. Milyen iskolai végzettség, ismeret és tudásszint szükségeltetik ahhoz, hogy valaki éppen ezt a szótárat forgassa, és vajon milyen alkalomból? Jó lenne valamilyen fogódzó arra nézve, hogy a szótár valóban az egész magyarul beszélő közösség (magyar nyelvet idegen nyelvként tanulók?) igényeit, szükségleteit tudja-e kielégíteni, vagy csak azokéit, akik eltervezték és elkészítették?

(....)

Magyar-magyar szótárak

Egy online ilyen szótár a Morphologic szoftvere, a Szókincstár c. könyv CD-s kiadásában is, de a neten is. Arra kell vigyázni, hogy magyarról magyarra fordítást kell kérni egy adott szónál, akkor jönnek elő a megoldások.

http://www.mobidictionary.com/scripts/mobiweb.exe

Bartos Tibor Magyar szótára.

szotar.lap.hu/ http://szotar.lap.hu/indexjs.html