Szerkesztő:Kreamar/Iparjog
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az iparjog Magyarországon korábban használt közigazgatási-jogi kifejezés volt az iparűzés feltételeit meghatározó jogszabályok összességére. Kettős, alanyi (szubjektív) illetve tárgyi (objektív) értelemben használták. Bár maga a kifejezés elavult, ám ezt a területet továbbra is jogszabályok szabályozzák.
Alanyi értelemben[szerkesztés]
Az iparjog alanyi (szubjektív) értelemben az állampolgárok ipari természetű jogait jelentette. Ezek közé tartoztak az iparigazolványok, iparengedélyek, iparjogosítványok és ipari tulajdonjogok stb.
Az alanyi értelemben vett iparjog alatt főleg az iparjogosítványt értették. Ebből a szempontból megkülönböztették a szabad ipart, a képesítéshez, továbbá az engedélyhez kötött ipart. Szabad ipar volt az, amelynek gyakorlása sem képesítéshez, sem engedélyhez nem volt kötve. Az az ipar, amely kézműves jellegénél vagy a munka természeténél fogva csak megfelelő szakképzés és hosszabb gyakorlás útján sajátítható el, és amelynek gyakorlása ezen feltételeknek igazolásához van kötve: a képesítéshez kötött ipar. Az az ipar, amelynek gyakorlása külön feltételek igazolásához kötött engedélytől függ, az engedélyhez kötött ipar. Csak önjogú ember gyakorolhat önállóan ipart.
Tárgyi értelemben[szerkesztés]
Tárgyi (objektív) értelemben pedig azon szabályok összességét jelentette, amelyek az ipar rendjével, űzésének feltételeivel, az iparosok jogviszonyaival foglalkoztak. Tárgyi értelemben az iparjog a közigazgatási jog egyik részét alkotta. A tárgyi értelemben vett iparjog szabályait a törvények, miniszteri rendeletek, helyhatósági szabályrendeletek és nemzetközi egyezmények szabályozták.[1]
Iparjogi fogalmak[szerkesztés]
Iparszabadság[szerkesztés]
Az 1884. évi XVII. tc. főelve az iparszabadság volt, mely szerint - elvileg - bármely ipart bárki minden képesítés vagy engedély nélkül szabadon űzhet. Fontos kivételt képeztek a kézműiparok, amelyeket e törvény képesítéshez kötött. [2]
Iparengedély[szerkesztés]
- Az iparhatóság által kiállított jogosítvány, amelynek alapján az abban megnevezett személy az iparengedélyben körülírt és engedélyhez kötött ipart gyakorolhatja. Az 1922. évi XII. tc. sorolta fel az engedélyhez kötött iparokat. [3]
Iparfelügyelő[szerkesztés]
Az iparügyekre vonatkozó törvények és rendeletek végrehajtását ellenőrző állami közeg. [4]
Iparhatóságok[szerkesztés]
Az 1884. évi XVII. tc. értelmében első fokon községekben a szolgabíró, megyei városoknál a városi tanács, tjv. (?) a rendőrkapitány, másodfokon vármegyékben az alispán, tjv. a tanács, harmadfokon az iparügyi miniszter. [5]
Ipari kihágások[szerkesztés]
Az ipartörvény és a különböző iparügyi rendeletek megszegése.[6]
Ipartanács[szerkesztés]
Országos véleményező testület, amelybe a törvényhozás két háza is választ tagokat. Nagyobb jelentőségű iparügyi kérdésekben a kormány részére véleményt ad. [7]
Ipartestületek[szerkesztés]
Ipartestületeket az 1884. évi XVII. tc. és az 1922. évi XII. tc. szerint tj. és megyei városokban, valamint olyan községekben kellett alakítani, amelyekben az iparosok száma eléri a százat. Tagjai voltak mindazok, akik képesítéshez kötött ipart űztek. Az ipartestületek célja az "iaprosérdekek előmozdítása", a tanonc- és segédügy "rendszeres intézése" volt. [8]
Ipartörvény[szerkesztés]
Az ipar gyakorlására, az iparos- és segédszemélyzet védelmére, valmint az iparos és alkalmazottai jogvédelmére vonatkozó törvényes intézkedések. [9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_TarsadalmiLexikon/?pg=344&layout=s&query=iparjog
- ↑ A Pesti Hírlap Lexikona (1937), 509. old.
- ↑ A Pesti Hírlap Lexikona (1937), 509. old.
- ↑ A Pesti Hírlap Lexikona (1937), 509. old.
- ↑ A Pesti Hírlap Lexikona (1937), 509. old.
- ↑ A Pesti Hírlap Lexikona (1937), 509. old .
- ↑ A Pesti Hírlap Lexikona (1937), 509. old .
- ↑ A Pesti Hírlap Lexikona (1937), 509. old .
- ↑ A Pesti Hírlap Lexikona (1937), 509. old .
Források[szerkesztés]
- Társadalmi lexikon 313. old.
- A Pesti Hírlap Lexikona (1937)