Wikipédia-vita:Válaszok a gyakori kritikákra

Ich bin a globalized internacionalist гражданин

A fenti mondat jelentése (zárójelben a kifejezések nyelvével) kb.: Én (német) egy globalizált internacionalista (angol) polgár (orosz) vagyok (német).

Kritikusok

Jó, hogy végre elkészült ez a lap is! Oda lehet vágni a kritikusoknak! -- 194.88.50.194 2004. augusztus 16., 02:23 (CEST)

Mint azt egy klasszikus már megmondta:

• Ha tudom: csinálom;
• Ha nem tudom csinálni: tanítom;
• Ha se csinálni, se tanítani nem tudom: igazgatom;
• Ha se csinálni, se tanítani, se igazgatni nem tudom, de még elégedett is vagyok magammal, megyek kritikusnak.

maghar.hu

A sumérmagyar linket kivettem. Nem NPOV (főleg a hazai viszonyok között), és nem is arról szól, amire a neve utalt. Nem való egy enciklopédia bemutatkozó oldalára. --Tgr 2004. szeptember 30., 17:07 (CEST)

Van igazság abban, amit mondasz, de megpróbálom megmagyarázni, miért is került be ez a link:

1. Mivel a Wikipédia:Válaszok a gyakori kritikákra oldal nem "tárgycikk" (ld. Wikipédia:Szójegyzék), azaz tartalma nem a világ dolgait semleges szemléletben tárgyaló lexikon-részhez tartozik, hanem a Wikipédisták többé-kevésbé szubjektív, bár az objektivitást őrizni próbáló véleményéről szól, mások kritikát megfogalmazó véleményeivel szemben, bár azok jogosságát elismerve. Ezért ezen az oldalon a NPOV nem olyan erős követelmény. Ez egy "metaoldal", ami érvel amellett, hogy miért tartjuk fontosnak azt, amit csinálunk, vagyis persze, természeténél fogva, nem semleges szemléletű; a semleges szemlélet elsősorban az alapnévtérbe tartozó cikkekre vonatkozik. A NPOV nem követelmény minden oldalunkon, hisz pl. a Vitaoldalakon való betartásuk magukat a vitaoldalakat tenné értelmetlenné.
2. Az, hogy milyenek a viszonyok, nem szabad hogy megakadályozza részben az igazság rögzítését és elmondását, részben - mivel a sumér-magyar elmélet valóban meglehetősen "vitatott", hogy enyhén fejezzem ki magam - részben a vitatott álláspontok közreadását. A NPOV egyik leggyakoribb megvalósulása épp az, hogy ismertetjük a különféle, akár teljesen elborult elméleteket is (nem akarlak elriasztani, de itt az ufológiáról és minden egyéb csacskaságról is szó van, HA a dolog semleges szemléletben van elmondva: pl. "az ufókutatók szerint..."; "a jehovisták úgy tartják ..." stb. kifejezések alkalmazásával). A Wikipédia ugyanis nemcsak a természettudományokat, hanem a társadalmi jelenségek leírását is magába kell hogy foglalja, kezdve a démonhittől egészen az Atlantisz-kutatások leírásáig. Természetesen úgy kell ezeket leírni, hogy a cikkből semmiképpen se lehessen arra következtetni, hogy a szerző egyetért-e bármilyen vallásos vagy politikai véleménnyel, vagy sem, ettől azonban magának a vallásos vagy politikai vélemény leírásának van helye (remélem, érted, mi az a különbség, amit itt magyarázok).
3. Egy link önmagában még nem lehet sem NPOV, sem POV; hanem egy mutató, hogy az érdeklődő hol szerezhet bővebb információt, HA akar - rákattintani nem kötelező (természetesen egy felbukkanó animáció, a spamek vagy micsodák meg a bezárhatatlan reklámoldalak meg minden egyéb ilyen szemét már tekinthető a semlegesség megsértésének). Így azt kell megnézni, hogy az adott link milyen szövegkörnyezetben van. A jelen konkrét esetben a link olyan szövegkörnyezetben volt, ami a magyar nyelv kitüntettettsége melletti érveket tartalmazott, azonban mellette szerepeltek a semlegességet biztosító olyan kifejezések, mint "nem kell ebben hinned", meg az ilyenek; másrészt alapvetően a cím már tartalmazta az ellenvéleményt (ti. hogy a magyar nyelvre semmi szükség), és a szócikkfejezet ezt próbálta cáfolni; de hangsúlyozottan (legalábbis szándékaim szerint hangsúlyozottan) azzal a kitétellel, hogy ezek lehetséges ellenérvek, amiket nem kötelező elfogadni.
4. A link alapvető szerepe az, hogy lehetőséget biztosítson azok számára, hogy bővebb információt szerezzenek, akiket érdekel ez a vita; azonkívül éppen hogy forrásmegjelölésül szolgált, vagyis a semlegesség egyik szükséges (bár nem elégséges) feltételét volt hivatva biztosítani. Egyébként a betételét épp, ha jól emlékszem, egy nyelvész-fordító szerkesztő kérte, akiről (mivel nekik általában kötelező tantárgy a finnugorisztika, és így alaposabban ismerhetik a dolgokat) kötve hiszem, hogy a maghar-elmélet híve lenne. Ha esetleg visszakerül a link - bár én egyedül nem akarom eldönteni, hogy menjen vagy maradjon - ha nagyon akarod, még odaírhatjuk, hogy "figyelem!a link veszélyes!ártalmas a tudományos érzék számára" vagy valami ilyesmit, de szerintem fölösleges meg komikus is lenne;
5. különösen hogy a link által megnyíló lap tulajdonképp egyáltalán nem arról szól, amit kifogásoltál, hanem idézeteket tartalmaz a magyar nyelvről. Szerintem kicsit túlreagáltad a dolgot, és a link nevéből meg az oldal címéből arra következtettél, hogy ennek még a nyomait is el kell tüntetni; ezzel azonban nem értek egyet. Én nagyon nem vagyok híve az ilyen értelemben vett "tudományosságnak" (ti. hogy amit az akadémikusok mondanak, az az igazság egyedüli megtestesülése), mivel pontosan ez vezet hosszú távon ahhoz dogmatizmushoz és gondolatrendőrködéshez, ami mind a középkorban, mind a XX. században lángba borított könyveket is, meg embereket is.
6. De ha nem értesz egyet valamiben, nyugodtan mondd meg.
7. üdvözlettel: Gubb 2004. szeptember 30., 18:18 (CEST)

Dehogy akarok gondolatrendőrködni; egy ilyen link teljesen a helyén van például egy Sumér-magyar nyelvrokonság cikkben. De nem a Wikipédia érdeklődőknek szánt oldalán, ahol arról kéne győzködni őket, hogy a Wikipédiát nem fenyegeti az interneten egyébként burjánzó áltudomány, nem pedig az ellenkezőjéről.

Ráadásul az oldal egyszerűen nem illett oda. A címe ellenére elsősorban nem arról van benne szó, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről, hanem hogy mit mondanak egyes magyarok a sumér (akkád, görög) és a magyar nyelv rokonságáról. Nem hiszem, hogy találsz olyan embert, akit ez fog arról meggyőzni, hogy szükség van magyar Wikipédiára.

Ha a magyar nyelvet védő idézeteket akarsz belinkelni, találsz jobb oldalt is. Itt van például ez.

--Tgr 2004. szeptember 30., 23:41 (CEST)

1. Nem, a cél nem egy nyelvművelés témájával foglalkozó idézetgyűjtemény belinkelése volt, ennek nincs sok köze a témához, hanem egy olyané, melyek valamilyen szempontból a magyar nyelv kitüntetettségét "bizonyítják". Köszönöm az általad keresett linket, de ez másról szól, azonkívül elsősorban magyar költőket idéz, őket pedig nem lehet elfogulatlannak nevezni, ha a magyar nyelvről van szó. A "maghar" oldal azonban külföldieket idéz, akik valamilyen szempontból a magyar nyelv kitüntetett szerepe mellett érvelnek. És ez volt a lényeg. A szócikkrész ugyanis egy olyan fiktív hozzászólással kezdődik (bár némileg enyhébb formában nekem ezt abszolút nem fiktív módon mondta valaki, aki máskülönben értelmes ember), mely a magyar nyelv abszolúte eldobandóságát állítja. A szócikkben ezután e vélemény ellen sorakoztattam fel érveket, mégpedig fokozatosan egyre távolabbiakat: az ezt némileg módosítóktól a radikálisan cáfoló, "elszállt" véleményekig. És e link nagyon specifikusan az utóbbiakhoz kötődik, mivel valaki kérte, hogy ugyan már nevezzem meg ez utóbbiaknak a forrásait, mivel kíváncsi lenne rájuk. A szócikkrészben tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy érvelek a sumér-magyar elmélet mellett, sőt még a kitüntettség mellett sem, ha jobban megnézed a cikket, ez a vélemény csak egy a különböző véleményeket felvonultató skálából.
2. Borzadok és idegrángást kapok attól a szótól, hogy "áltudomány". Sajnos valójában – bár szeretjük ezt hinni – nem rendelkezünk igazán hathatós kritériummal annak eldöntésére, hogy mi áltudomány és mi nem, sőt valójában képtelenek vagyunk precízen definiálni a tudomány fogalmát (ajánlom Vekerdi László: Tudás és tudomány c. cikkgyűjteményét). A szovjet blokkban a genetika is sokáig "áltudománynak" számított, a nácik pedig a kvantummechanikát mondták annak (ha egy kicsit jobban megismered a gondolkodásom és az általam írt cikkeket, látni fogod, hogy általában az ilyesfajta kategorikus és minősítő kifejezésektől is irtózom, és ha csak lehet, kerülöm őket, akár igazságot írnak le szerintem, akár nem).
3. Teljesen igazad van abban, hogy sajnos a lap egy idő után tényleg átmegy a sumer-magyar nyelvrokonság témájára. Erről azonban nem tehetek: nem tudom kettévágni a lapot, hogy az eleje megjelenjen, de a vége nem. Ha az én honlapom lenne, megtenném.
4. Nem személy szerint téged vádoltalak gondolatrendőrködéssel, csupán arra kívántam rávilágítani, hogy mik azok a mélyebb okok, melyek engem motiválnak bizonyos tevékenységekre vagy kerülésükre.
5. A maghar linket mégsem fogom a cikkbe visszatenni, meg még talán mások is hozzászólnak még a témához, és kifejtik a véleményüket. Üdv: Gubb 2004. október 1., 00:26 (CEST)

Meg vagyok győzve :-) Tgr 2004. október 1., 00:57 (CEST)

Hogy legyen valami konstruktív javaslatom is: össze kéne szedni a magyar nyelvről szóló idézeteket, és csinálni belőlük egy külön oldalt (mert azt azért továbbra is rossz reklámnak tartom, ha a Wikipédia olyan lapra hivatkozik, mint a wikipédisták álláspontjára, ahol pl. a magyar és az ógörög nyelv rokonságáról beszélnek), célszerűen a Wikiquotes-on. Van egy weblapon szereplő idézetnek valamilyen jogi védelme? Szerintem nincsen. Tgr 2004. október 1., 14:35 (CEST)

Ez elvileg egy nagyon jó ötlet, és annak idején én is akartam valami ilyesmit, de sajnos akkor sem volt rá időm (pl. még mindig maradtak a cikkben stilisztikai döccenések, dacára annak, hogy Grin is javított rajta). Ha meg tudod csinálni, hogy mondjuk egy allapra mutasson egy link (Wikipédia:Válaszok a gyakori kritikákra/Idézetek v. hasonló link), és belevagdosod az idevágó idézeteket, akkor az egyrészt nagyon jó lenne. Másrészt amiért nem lenne olyan jó, hogy nem tudom, jogszerű-e. Kérdezd meg Grint vagy Millisitset, akik jobban értenek a jogi dolgokhoz. Ha valamelyikük biztosra igent tud mondani, akkor nem ellenzem én se. Gubb 2004. október 1., 14:49 (CEST)

Apróság: ismétlem, a lapra (szerintem) nem hivatkozunk mint a wikipédisták álláspontjára, főleg miután egy részt már töröltél is a cikkből. De eredetileg sem volt így.

Apróbb: természetesen egyéb kifogásolható dolgok is vannak a cikkben, pl. a "liberális nacionalista" kifejezés, meg ilyenek (sajnos mind a "nemzeti", mind a "liberális" jelzőt most már mind a három-négy volt vagy jelenlegi parlamenti párt kisajátította magának, úgyhogy nem igazán szerencsés lenne ma ilyesmit írni, de a "liberális" helyett nem igazán van jobb szó, egyszóval nem tudom, mit írjak helyette...).

Gondolkodtam a jogszerűség dolgán, és tényleg nem hiszem, hogy néhány idézet jogvédelem alá esne. De azért kérdezd meg, az egy tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés lesz számunkra. :-)) Gubb 2004. október 1., 23:38 (CEST).

A Magyar Wikipédia egyik erőssége jelenleg az informatika témakör,

"A Magyar Wikipédia egyik erőssége jelenleg az informatika témakör," (ld: szócikk közepetáján)

Biztos, hogy ennek a kijelentésnek nincs egy kis POV-mellékíze?--Godson 2006. június 6., 13:26 (CEST)

Azt hiszem, hogy ez a kijelentés a két-másfél évvel ezelőtti állapotra vonatkozik (akkor készült ugyanis az oldal és akkortájt estek az utolsó érdemi szerkesztések rajta), ami akkor nyilván igaz lehetett... - Peppe83 2006. június 6., 13:37 (CEST)

Bizonyára így van, de azért feltűnő, hogy a GFDL licenc szövege még mindig nincs tisztességesen magyarra lefordítva és az a szócikk, ami máshol szubcsonknak minősülne, az itt lehet csonk időten időkig.--Linkoman 2006. június 6., 13:41 (CEST)

Nem, egyáltalán nem így van, szerintem azóta, mióta a lérdéses mondatot írtam, a Wikipédia egyik leggyengébb területévé vált az informatika témakör (ha a többi témában bekövetkezett színvonalnövekedést figyelembe vesszük). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 6., 14:16 (CEST)

(szerkütk.) Mindkét hozzászólás megerősít abban, amiért az ominózus mondatot szóvá tettem: ami másfél éve aktuálisan talán igaz lehetett, az egy papírlexikonban elmegy, a Wikipédia önreferenciájaként viszont mulatságos. Mind a tartalomról, mind a működésmódról lépten-nyomon tett elméleti állításokat helyezi tapasztalati fénybe. Azt gondolom (lehet, hogy rosszul, lehet, hogy előremutatóan), hogy a Wikipédia önreferenciáját megjelenítő lapokat minden másnál gondosabban, redszeresebben, naprakészebben és helytállóban kellene szerkeszteni. Leginkább azoknak, akik mélyen ér régtől fogva benne élnek, ezért jól érzékelik, hogy mi valós, mi nem valós. Mindenféle szempontból és irányból elemezve, azaz semlegesen, és nem a Wikipédia iránt szélsőségesen rajongva vagy éppen utálkozva.--Godson 2006. június 6., 14:21 (CEST)

Már megint ott vagyunk, hogy nem tiszta, mi a problémád.

1. "a Wikipédia önreferenciájaként viszont mulatságos" - mi mulatságos abban, hogy egy állítás, ami valaha igaz volt, ma már elavultnak tekinthető?

"Míg a hagyományos enciklopédiákat évente javítják, a Wikipédiát óránként akár több száz alkalommal. Ez fontos, ha az érdeklődsz a jelenlegi élet bármelyik területe – a tudomány, a kultúra, a szabadidős tevékenységek, az utazás, – egyszóval bármi iránt." (Miért nagyszerű a Wikipédia?) Számomra mulatságos a két állítás ellentmondása. A komikum egyik (meglehet alacsonyrendű) formája, amikor a csúsztatáson alapuló nagyzolás (a reklám nyelvén:"szédelgő feldicsérés") megszégyenül. A Wikipédiát óránként akár több száz alkalommal is javítják: kétszeresen is csúsztat, méghozzá elég durván. A teljesítményadat (óránként többszáz művelet) a legnagyobb wikiken, vagy a wikik összességén valós lehet, a huvikin még évszámok szerkesztése vagy mechanikus kategorizálás (pl:megyék) esetén sem éri el az óránként akár többszázat a tempó. A másik mellébeszéd: a szöveg azt sejteti, hogy a szerkesztések alapvetően mind javítások. Nem tudok róla, hogy valaha is vett volna mintát, és megmérte volna, hogy a szerkesztések mekkora hányada bizonyul maradandó javításnak. A személyes tapasztalatom szerint nagyságrendileg a két lépés előre, egy lépés hátra arány körül ingadozhatunk. Azaz: három szerkesztésből egy marad hosszabb távon a porondon, a másik kettő kioltja egymást. Meg kellene mérni. (A harmadik csúsztatás a "hagyományos enciklopédiák" irányába vág: lehet, hogy évente egyszer viszik át a változtatást rajtuk, de ez nem azt jelenti, hogy egész évben csak láblógatva pislognak a cikkekre. Óránként akár többszáz javítást is megejthetnek egy nagyobb szerkesztőségben (mér ne???), amit aztán egyszerre zúdítanak ki a dot.newest piacravitelekor. Mindenesetre érdekelne, konkrétan melyek azok az enciklopédiák, amelyekre a mondat utal.)--Godson 2006. június 6., 19:42 (CEST)

1. 1. Ez mind nagyon szép, de ha nem erre az oldalra vonatkozik, akkor a releváns oldalon kellene szóvátenni, ill. javítani. Az ellentmondás feloldását épp te adod meg: hol a magyar, hol az angol wikiről van szó. Egyébként a szöveget ért kritikád teljesen jogos (látszik, hogy azt az oldalt nem én fordítottam ... :-) ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 6., 20:14 (CEST)

1. "Mind a tartalomról, mind a működésmódról lépten-nyomon tett elméleti állításokat helyezi tapasztalati fénybe". - ez a mondat mit akar jelenteni? És ha igaz (amit nem tudok eldönteni, mivel egy kukkot sem értek belőle), akkor az miért baj?

2004.augusztus:"Mint azt már fentebbi írtuk: ha viszonylag sok (mondjuk 30-50) állandó szerkesztőnk van (jelenleg a magyar Wikipédia kb. 10 állandó szerkesztővel rendelkezik, de ezen kívül még alkalmilag nagyon sokan szerkesztenek), akkor nem szükséges, hogy legtöbbjük szakember legyen."

2006.június:"Mint azt már fentebbi írtuk: ha viszonylag sok (mondjuk 500) állandó szerkesztőnk van (jelenleg a magyar Wikipédia kb. 50-200 állandó szerkesztővel rendelkezik, de ezen kívül még alkalmilag nagyon sokan szerkesztenek), akkor nem szükséges, hogy legtöbbjük szakember legyen."

Magyarán: akárhányan is vannak a wikipédisták, nincs szükség több szakira. A jelen pontban megkifogásolt mondatom éppen arra a jelenségre akart utalni, ami a tegnapi "cikkjavító" szerkesztést jellemzi: sebbel-lobbal beleírok néhány nagyobb számot, és azt hiszem, a cikk megjavult. Nem: a cikk nem javult meg, csak az adatok aktualizálódtak. Ám az adat még nem információ, az információ meg még nem tudás. Ez a mondat bármilyen kicsi vagy nagy számokat behelyettesítve is ugyanazt mondja: a Wikipédia jól elvan annyi szakemberrel, amennyi éppen akad. Így csak annak megállapítása marad(na) hátra, hogy ezt a megállapítás milyen forrásra (irányelv, felmérés, hasraütés, madárjóslás) támaszkodik, és vajon a wikipédisták mekkora hányada vállal vele közösséget. Mert így merő POV: egy vélemény, aminek se alapja, se gazdája, se felvállalója. Azonosíthatatlan és jóváhagyatlan vélemény, amely mégis egy egész közösség nevében szól. És ez - nálam legalábbis - baj. --Godson 2006. június 7., 17:31 (CEST)

Két baj is van. 1). Szerintem tartalmilag félreértetted. A szöveg nem azt állítja határozottan, hogy nem baj a szakemberek hiánya, hanem azt, hogy nem ez a fő gond, és hogy kevés szakembereel is tudunk általában-viszonylag jól működni. Vagyis kellenek a szakemberek, de nem baj, ha a többségük nem az, hanem csak amatőr, laikus. Ettől még az enciklopédia működőképes lehet, legfeljebb sokkal lassabban ésd tekervényesebben éri el a céljait. 2). A kisebbik baj, hogy a tartalmilag félreértett olvasatból logikailag hibásan vontad le a konklúziót. Te ugyanis azt állítod, én az aktualizálásommal nem változtattam a mondat igazságtartalmán(?), azaz ha a "sok" az akár 30-50, akár 500, nem probléma a szakemberek hiánya. Holott nem erről van szó, az 500 nem egy aktualizálás volt, hanem javítás, mert "alábecsültem", mennyi az a sok. Persze tegyük hozzá, hogy amikor írtam, az a Wikipédia még egész más volt, azóta sokat változott a színvonal, nőttek a követelmények stb, tehát régebben még akár igaz is lehetett. Így tehát a kérdéses mondat általad feltételezett temporális igazságérték-invarianciája valójában nem áll fent. A mondat nem volt igaz "sok"= 30 esetén, ezt alábecsültem, és épp ezért javítottam mondjuk "sok"=500-ra, hogy valamivel igazabb legyen. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 7., 17:52 (CEST)

Ja, a többiben nagyrészt igazad van. De a közösség elfogadta a lapot. Ha bajod van vele, akkor tégy konkrét(abb) javaslatot a javítására (melyik mondatokat mire szeretnéd cserélni), és szerintem ki fogjuk javítani (mert azt mondani, hogy nem jó, persze könnyű, kérdés, hogy lehet-e jobb és hogy, ez a lényeg). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 7., 17:56 (CEST)

1. "A Wikipédia önreferenciáját megjelenítő lapokat minden másnál gondosabban, redszeresebben, naprakészebben és helytállóban kellene szerkeszteni" - miért kellene minden másnál gondosabban szerkeszteni? ki mondta, hogy nincs úgy szerkesztve? és ha nem szerkesztjük minden másnál gondosabban, auz miért baj? ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 6., 14:35 (CEST)

"Miért kell gondosabban szerkeszteni a Wikipédiáról szóló lapokat?" Mert itt tetszik, nem tetszik, mi vagyunk az elsődleges forrás. Azaz: nem egyszerűen feldolgozók, hanem résztvevők és tanúk vagyunk. Ha itt mellébeszélünk, akkor mekkora forrásértéke (azaz hitelessége) van a beszédünknek?

"Ki mondta, hogy nincs úgy szerkesztve?" Példul én, azaz Godson. Ld: eggyel följebb.

"Miért baj?" Mert hazudunk.--Godson 2006. június 7., 17:42 (CEST)

1). Ebben nem értünk egyet. Szerintem a leggondosabban a szócikk névteret kell szerkeszteni, ha ott van hiba, az a nagy gáz, mivel igazság szerint annak szerkesztéséért van minden. Persze ideális esetben mindent a lehető leggondosabban kell szerkeszteni, és így sem igaz a mondatod, mivel ez esetben minden egyforma gondosságot igényel :-)). 2). Épp erre céloztam. Te, Godson, kimondád, és ettől kezdve úgy van :-? De természetesen csak viccelek, nagyon értékesek a kritikáid. Most már értem, hogy neked ez a névtér fontos, legalább annyira, mint a szócikk névtér. Én úgy érzem, már kinőttem az ilyesmiből (a Wikipédia névterű cikkek írásából), tehát folytasd a kritikus építést nyugodtan. Kár, hogy jobbára csak mi ketten veszünk ebben részt. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 7., 18:22 (CEST)

Úgy vélem, a diskurzus jelen szakaszának lezárásaként idetehetjük: Gubbubu is kimondá, Godson is kimondá, amúgy meg mindenki megy a saját feje után...--Godson 2006. június 7., 18:44 (CEST)

jogászok

Sziasztok.

Én ezt a mondatot kivenném: (ez jó alkalom több éhező jogász és ügyvéd számára, hogy minél több zsíros kis szerzői jogi perben biztosítsa megélhetését) még akkor is, ha zárójelben van. Nem vagyok jogász, tehát nem a mundér becsületét védem, de ez egy rosszindulatú mondat, még akkor is ha van alapja (ezt én nem tudom). Kár támadónak mutatni magunkat, mikor nem vagyunk azok. Szerintetek? Péter ✎ 2006. június 6., 14:41 (CEST)

Vannak népszerű és népszerűtlen szakmák. Egyes országokban a jogászok becsülete nagyobb, mint nálunk.

Az idézett mondat szerintem is rosszindulatú, főleg az általánosítása miatt.

A jogász korántsem azonos az ügyvéddel, lásd a szócikkét.

A szerzői jogi perek száma nálunk sokkal alacsonyabb, mint az egyesek gondolják. Az USA-ban valóban sok látványos per végződött olyan eredménnnyel, hogy ma már pl. az informatikusok igencsak tiszteletben tartják. (Különben a peer-to-peer lelkendezés mellett leszólnánk az érintett, károsult szerzőket,kiadókat, hogy mit ugrálnak, a zene mindenkié.)--Linkoman 2006. június 6., 20:12 (CEST)

Látom, erős a jogászlobbi :-)). A konkrét intézkedéseket rájuk hagyom. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 6., 20:16 (CEST)

TGR kérdése

Igazad van, nincs (mármint akadály). Idézni szabad, a forrás megjelölésével. A kérdés inkább a teljes művek leközlésénél lehet, de pl. egy aforizmát nehéz nem egészében "idézni".

Nekem más bajom van az idézetekkel: a múltkor vitába elegyedtem egy újonc Wikipédistával, aki a National Geographicból "idéz". Szerintem idézni híres illetve jellegzetes megfogalmazásokat kell és nem azt, hogy "Budapest a Magyar Köztársaság fővárosa", meg azt, hogy "a víz 100 C fokon forr", annak ellenére, hogy bizonyára vannak források, ahol egy az egyben szerepelnek.

Az idézősdi nem homályosíthatja el, hogy a szócikkeket főleg szerkeszteni kell, ami a szó szerinti idézeteket remélhetőleg háttérbe szorítja.--Linkoman 2006. június 6., 20:12 (CEST)

Minek állítunk szembe dolgokat, amelyek nem zárják ki egymást?

Nem tudom, ki írta a fenti eszmefuttatást, de azt nem értem, mit akar ezzel mondani.

Idegen nyelv tudása miatt még egyetlen nemzet sem szűnt meg - nyelvi elnyomás miatt persze sok nyelv szorult háttérbe.

A nyelvtudást nem érdemes a magyar nyelvvel szembeállítani, mivel gyakran azok művelik magas szinten gyönyörű nyelvünket, akik más nyelvvel/nyelvekkel is megismerkedtek.

Egyébként van magyar nyelvű lexikon. A Wikipédiának még csípkednie kell magát, hogy megközelítse. Csak ehhez rá kellene érezni, hogy adott témához melyikünk ért jobban, nehogy elüldözzük a hozzáértőket, azzal, hogy szakkérdésekben leszavazgatjuk őket.--Linkoman 2006. június 6., 20:32 (CEST)

Tudom, ki írta a fenti eszmefuttatást, de azt nem értem, mit akar ezzel mondani, sem azt, hol vannak benne azok a kitételek, melyeket kritizál, hogy mit "állít szembe" állítólagosan a szöveg mivel. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 6., 20:41 (CEST)

Ez egy igen tartalmas lap...

..sztem. Ajánlanám mindenkinek újraolvasásra. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. szeptember 11., 11:31 (CEST)

Jé, mit találtál :)

"Egyébként van magyar nyelvű lexikon. A Wikipédiának még csípkednie kell magát, hogy megközelítse." Linkoman felteszem a Magyar Nagylexikonra gondolt három éve. Azt hiszem, a megközelítés sikeres volt, érdemes összevetni a nagylexikon mintaszócikkeit a mi szócikkeinkkel: [1]. Van olyan szócikk, ami nekünk még nincsen, de ami van, mind ezerszer jobb. A nagylexikon egy éven belül a fasorba se lesz. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. szeptember 11., 11:52 (CEST)

Magyar wiki szükségessége

Most csak egy kérdést tennék fel: Nekem az esszében szereplő formában az idézet Comeniustól rémlett, ellenben rá nem találtam utalást hogy ilyen formájú kijelentést tett volna. Hasonlót ellenben Bessenyei tett. Akkor most az "idézet" szerzője Bessenyei? (mert akkor pedig az idézet pontatlan) Taz ^vita 2010. április 3., 15:42 (CEST)

Én is szerkesztem

Régóta. Merem remélni, hogy nem írok tartalmilag ostobaságokat, mert eléggé körül szoktam nézni egy-egy cikkhez a neten. (A magyaron kívül még négy nyelven. Azt nem mondom, hogy ezeket beszélem is, de a szakirodalmat simán olvasom.) Nekem is vannak komoly fenntartásaim. Pl. nagyon zavar, hogy az én témakörömben/szakmámban nincs más komoly szerkesztő, még a jóhiszemű fordításokat is keményen át kell javítani. Felelős szerkesztő és szerkesztőség nélkül még egy kabaré szintű vidéki újság sem működőképes. Kellene Felelős szerkesztő és Szerkesztőség. Lehet, hogy ez kezdetben így jó koncepció volt, de kijöttek a hibái. Ezeket korrigálni kellene. Az adminok ezt a hiányt nem tudják pótolni, különösen, hogy mindig egy-egy szűk és beazonosítható baráti kör "választaja" meg őket. Túl kicsi ez az Ország az ilyen szemfényvesztésekhez/parasztvakításhoz. Üdvözlettel:Lji1942^vita 2013. június 22., 11:27 (CEST)