Wikipédia:Referálás/Luxori templom
Referálás eredménye[szerkesztés]
- Az alábbi szócikk szerepelt a Wikipédia:Referálás lapon. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjának aljára írhatod. Ezt a szakaszt már ne szerkeszd!
A referálás eredménye: Kiemeltszavazásra került. – Alensha 
üzi 2007. július 13., 19:54 (CEST)
Luxori templom[szerkesztés]
Ne kíméljetek. :) – Alensha üzi 2007. június 10., 23:49 (CEST)
- Jónak tűnik. A bevezetőben írva vagyon, hogy ki építette: azt nem tudni mikor és meddig?
- Ezt lehet, hogy csak nekem nehéz felfogni (sokat dolgoztam ma :-): azt hogy érted, hogy a keresztény templom fölé mecset emeltek? Ez azt jelenti, hogy a luxori templomot már lerombolták egyszer régen, templomot, majd mecsetet húztak fölé? Pupika
Vita 2007. június 13., 17:10 (CEST)
- Mikor és meddig: ezeket beleírtam, amit lehetett; csak olyat találtam egy könyvben, hogy III. Amenhotep uralkodása közepétől és a szentélyek készen voltak a 30. évre (vagyis nagyon hozzávetőlegesen kb. i. e. 1375–1363, de az évszámokat általában kerülöm a cikkekben, mert rengeteg kronológia van; az egyes fáraók cikkében is csak nagyjából van). A későbbi templomokat a romokra építették, ezen a képen pl. látszik a mecset (azt hiszem, azért van ennyire magasan, mert amikor építették, akkor eddig borította az egészet a homok, de ez nem biztos). – Alensha
üzi 2007. június 14., 00:23 (CEST)
- Mikor és meddig: ezeket beleírtam, amit lehetett; csak olyat találtam egy könyvben, hogy III. Amenhotep uralkodása közepétől és a szentélyek készen voltak a 30. évre (vagyis nagyon hozzávetőlegesen kb. i. e. 1375–1363, de az évszámokat általában kerülöm a cikkekben, mert rengeteg kronológia van; az egyes fáraók cikkében is csak nagyjából van). A későbbi templomokat a romokra építették, ezen a képen pl. látszik a mecset (azt hiszem, azért van ennyire magasan, mert amikor építették, akkor eddig borította az egészet a homok, de ez nem biztos). – Alensha
Ez a Szuti és Hór nem OK, akartam linkelni, egy Szuti és Hór költőpáros jött elő kb ebből a korból, a Hór (Horovce) egy szlovákiai település ebből. Itten rendet kéne vágni a szóbokorban meg a linkekben.
papiruszforma oszlopból: Ez nem tréfadolog, hanem ókori éptöri, egyiptomi oszlopok tipológiája, majd utánanézek a varázskönyveimben. Valószínűleg papiruszoszlop, kb, mint a görögban a ión vagy a korinthoszi lenne (mármint nem formájában, hanem ez is egy oszloptípus). Meg is néztem, papiruszoszlop Hajnóczynál. Van papiruszoszlop, pálmaoszlop, Hathor-oszlop és protodór oszlop. Ezek az egyiptomi oszlopfők, ill a protodór az egy egész oszlop.
Szerapisz: Van szócikk, ahol Serapis (főleg római kontextusban), ki kellene találni, melyik az igazi.--KGyST 2007. június 18., 22:06 (CEST)
Szutit és Hórt azért nem linkeltem, mert nem biztos, hogy lehet róluk annyi infót összeszedni, hogy lesz belőle szócikk. Ha mégis, majd belinkelem és egyértelműsítem. Papiruszoszlopot javítottam (köszi, hogy észrevetted, építészetben még annyira nem vagyok otthon, hogy ilyeneket tudjak), írtam mellé magyarázatot is, nehogy valaki azt higgye, tényleg papiruszból van. Szerapisz Sz-szel kell, az Uszer Ápisz névből van (Ozirisz-Ápisz), tehát ez kimondottan óegyiptomi név görög közvetítéssel, rómaiaknak nem sok közük van hozzá (mindenhez nekik se lehet :) – Alensha üzi 2007. június 18., 22:58 (CEST)
De akkor ez a Szuti és Hór egy másik Szuti és Hór? --KGyST 2007. június 18., 23:08 (CEST)
Most néztem csak meg a cikket. De, valószínűleg ugyanazok. Köszi. A Hórból csinálok egyértelműsítőt, mert még más jelentése is van ezeken kívül. – Alensha üzi 2007. június 18., 23:23 (CEST)
- A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá!