Képtömörítés
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A képtömörítési eljárások fő célja a számítástechnikában az, hogy a nagyon nagy méretű (nagy adatmennyiséget tartalmazó) képanyagok méretét csökkentse, és így gazdaságosabbá tegye tárolásukat, illetve lehetővé tegye azok tárolását korlátozott kapacitású médiákon.
A képtömörítési eljárások az adattömörítési eljárások részhalmaza, azok speciális esete, ami kifejezetten a grafikus információkat tartalmazó adatfolyam jellegzetességeire alapul.
Képtömörítési eljárások[szerkesztés]
Veszteséges eljárások[szerkesztés]
A képtömörítési eljárások egy része veszteséges tömörítés, vagyis a tömörítés folyamán információ vész el. A cél az, hogy ez az információvesztés ne okozzon látható minőségromlást, illetve a minőségromlás minél kisebb legyen. Az, hogy ezt a célt mennyire sikerül elérni (vagyis hogy egy adott mértékű tömörítés esetén mekkora a minőségromlás) határozza meg az eljárás sikerességét, jóságát.
A használt elvek[szerkesztés]
- A színek számának (colorspace) csökkentése.
- Transzformációs kódolás. Ez a leggyakrabban használt eljárás. A Fourier-transzformációhoz kapcsolódó módszereket – mint amilyen a DCT vagy a Wavelet-transzformáció – alkalmazzák, melyeket kvantálás és entrópia kódolás követ.
- Fraktál tömörítés
Néhány elterjedtebb veszteséges tömörítést használó fájlformátum:
- JPEG (Joint Photographic Experts Group): Nagyon elterjedt formátum, különösen fotókhoz. Különböző tömörítési szintek állíthatók be, amelyek befolyásolják a kép minőségét és a fájlméretet.
- WebP: A Google által kifejlesztett formátum, amely jobb tömörítést és képminőséget kínál, mint a JPEG. Veszteségmentes tömörítés is használható benne.
Veszteségmentes eljárások[szerkesztés]
Az eljárások másik csoportja veszteségmentes, vagyis a tömörített állományból minden esetben pontosan visszanyerhető az eredeti, tömörítetlen adat.
A használt elvek[szerkesztés]
- Futáshossz-kódolás (RLE, Run-length encoding)
- Entrópia kódolás
- Adaptív kódtárakra épülő algoritmusok, mint amilyen az LZW, LZSS
Néhány elterjedtebb veszteségmentes tömörítést használó képtároló formátum:
- TIFF: csomagoló típusú képtároló formátum, tartalmazhat veszteséges tagokat is
- BMP: a Windows rendszerekben jelent meg, alapvetően futáshossz-kódolást alkalmaz
- PNG (Portable Network Graphics): gyakran használják grafikákhoz és átlátszó hátterű képekhez
- GIF (Graphics Interchange Format): Alapvetően veszteségmentes, de csak 256 színt támogat, így nem alkalmas fotókhoz.
Mozgóképek[szerkesztés]
A képtömörítés speciális esete a mozgókép-tömörítés.
Online képtömörítő eszközök[szerkesztés]
|
Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |