Tavaszi gyapjasszövő

Tavaszi gyapjasszövő
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Szövőlepkefélék;
Nem:	Eriogaster;
Tudományos név
	Eriogaster lanestris; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi gyapjasszövő témájú médiaállományokat és Tavaszi gyapjasszövő témájú kategóriát.

A tavaszi gyapjasszövő (Eriogaster lanestris) a szövőlepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, bokrokon, cserjéken élő éjszakai lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A tavaszi gyapjasszövő szárnyfesztávolsága a hímek esetében 3-3,5 cm; a nőstényeknél 3,5-4 cm. A hímek feje és tora sötét hamuszürke, barnásszürke vagy feketésszürke. A potroh a torral megegyező színű vagy világosabb, többnyire barnás, illetve kétoldalt sárgás. Szárnyai rövidek és közepesen szélesek, barna-sötétbarna színűek, szegélyük világosabb. Az elülső szárny közepén sárgás folt található, töve sárgásfehér. Mind az elülső, mind a hátsó szárnyon világos harántsáv húzódik keresztül. A fonák egyenletes barna (valamivel halványabb a felszínnél), a szárnytőné,l az elülső szárny elülső szegélye mentén és a szárnycsúcsnál sötétebb. Rajzolata a felszínéhez hasonló, a középső folt keskenyebb. A szárnyak rojtja rövid és barna színű.

A nőstények szárnyai nyújtottabbak, alapszíne egyenletesebb. A fej és a tor világosabb barna, hamvas. A hatalmas farpamacs szürke.

Változékonysága nem számottevő.

Hernyója sötét kékesszürke vagy csaknem fekete, hátán 10 pár élénk narancsvörös, barnás szőrökkel borított szemölcs található. A szemölcsöket oldalról és alulról fehér vonal keretezi. Tömzsi bábja halványbarna.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A nyárfapohók hasonlíthat hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában honos, a Brit-szigetektől és Észak-Spanyolországtól egészen Dél-Szibériáig. Magyarországon országszerte elterjedt de ritka, az Alföldről hiányzik.

Életmódja[szerkesztés]

Bokros rétek, ligeterdők, erdőszélek, bozótosok lakója.

Évente egy nemzedéke nő fel, imágóit kora tavasszal, március-áprilisban lehet látni. A nőstény vékony gallyakra gyűrű alakban rakja le petéit és farpamacsa szőrével fedi be őket. A május elején kikelő hernyó főleg kökény és galagonya, de más lombos fák-cserjék (éger, körte, szilva, fűz, nyír, tölgy, hárs, mogyoró) leveleivel is táplálkozik eleinte társaival közös szövedékben, később egyesével. A kifejlett hernyó tojásdad, kemény, sima kokonban bebábozódik és áttelel, néha több éven át is.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.