Portál:Pécs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Üdvözöljük a Pécs-műhely által létrehozott Pécs-portálon.
Oldalunk a magyar Wikipédián Pécs után, illetve a Péccsel kapcsolatos szócikkek után érdeklődők számára kíván kiinduló ponttá válni.


Pécs (horvátul: Pečuh, németül: Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj, a középkorban latinul: Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul: Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb települése, Baranya vármegye, a Pécsi járás és kistérség székhelye.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.

A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.

A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek.

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.

Bővebben Pécsről...
Kiemelt szócikkszerkesztés 
Kodály Központ
A Kodály Központ (tervezéskori elnevezései: Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, Opus.2010) egy 2010-ben épült központ a pécsi Balokány városrészben az Építész Stúdió Kft. tervezésében. Az intézmény a dél-dunántúli régió legnagyobb befogadóképességű, multifunkcionális hangversenyterme és konferenciaközpontja. Az intézmény otthont ad a Pannon Filharmonikusoknak és a Pécsi Kulturális Központnak. Nevét Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutatóról kapta. A konferencia- és koncertközpontra kiírt eredményes építészeti tervpályázaton 2007. áprilisában az Építész Stúdió Kft. pályaműve nyerte az I. díjat és ezzel a megbízást is az engedélyezési tervre és a tendertervre. A kiviteli tervet az Európai Unió pályázati szabályai miatt a Mérték Építészeti Stúdió készítette, a kivitelezés az Építész Stúdió szerzői felügyelete mellett zajlott. A közel ezer fő befogadására alkalmas központ alapkövét 2009. augusztus 25-én rakták le. Egy fémhengerbe olyan emléktárgyakat helyeztek el, mint például a Dunántúli Napló aznapi száma, fémérmék, az épület látványtervei, a Pécsi Kulturális Központ tájékoztatói, egy 19. században élt pécsi zeneszerzőről, Lickl Györgyről szóló tanulmány, valamint a Pannon Filharmonikusok története.és egy fénykép azokról akik az első kapavágásnál jelen voltak. Az építkezés során 6500 méter cölöpöt kellett az épület alá - annak biztonságos alapozása kiegyenlített süllyedése miatt - lefúrni valamint különleges eljárással kellett a vizet a munkagödörből eltávolítani. Az épület szerkezetébe közel 14 000 köbméter magas minőségű betont és 650 tonna betonvasat kellett beépíteni 4 toronydaru és 250 építő közreműködésével. Az épület szerkezete 2010. március 23-ra készült el, ekkor bokrétaavató ünnepséget tartottak a nagyközönség előtt. Ezután kezdődtek meg a szakipari munkák, amelyek során a Magyar Építő Zrt. irányításával mintegy 500 szakiparos adott végső külsőt az épületnek. Mindenütt kő és faburkolatok, különleges szerkezeti megoldások, magas szintű villamos és gépész installáció, egyedi tervezésű székek, dönthető nézőtér, mozgatható zenekari árok és még sok érdekesség került az épületbe beépítve. Az egész komplexum magyar mérnökök, tervezők és kivitelezők szellemi terméke és munkája.

A munkák átadása 2010. november 18-án történt, a birtokba adás 2010. november 23-án. Az első koncert 2010 december 2-án az építők tiszteletére. A létesítmény hivatalos megnyitása 2010. december 16-án történt, Kodály Zoltán (1882-1967) születésének 128. évfordulóján. A megnyitó során derült ki, hogy a központ két éven belül egy orgonával is gazdagodik Scheffer Ferenc vállalkozó felajánlásából. A pécsi család 2010-ben vesztette el a fiú gyermeküket, aki a vakbélműtéte után kialakult szövődményekbe halt bele. Az orgona építése kapcsán svájci gyártóval vették fel a kapcsolatot, és közben bevonják a pécsi Angster céget is. A munkákat Szamosi Szabolcs, a Pécsi Bazilika orgonaművésze koordinálja. Az adományozók cserébe annyit kérnek, hogy a hangversenyteremben, vagy az előterében helyezzenek el egy jól látható emléktáblát ezzel a felirattal: „Az orgonát Scheffer Ferenc és felesége, Scheffer Ferencné Krémer Zsuzsanna állíttatta fiuk, Scheffer Péter emlékére”.

Kiemelt képszerkesztés 
Kiemelt idézetszerkesztés 
Cseh Tamás
Nagyon jól tudja az Uránváros
Hogy rövid az élet s a határidő záros
De egyetlen éjjel az Olimpia bárban
Megkapok mindent mit az élettől vártam
Cseh Tamás, Cseh Tamás - Hová megy ma éjjel az Uránváros?
Kiemelt életrajzszerkesztés 
Frei Tamás a Grand Cherokee bemutatóján, 2013-ban
Frei Tamás (Pécs, 1966. május 21.) kétszeres Joseph Pulitzer-emlékdíjas magyar újságíró, műsorvezető (többek között: Frei Dosszié, Testközelben). Frei Tamás Pécsett született 1966. május 21-én Frei Péter és Szili Judit gyermekeként. Bátyja Frei Zsolt fizikus. Középiskolai tanulmányait a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait az ELTE Jogtudományi karán kezdte 1985-1986 között, majd tanult Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (1986-1989), Ausztria és Svájc szakterületen. Washingtonban médiamenedzsmentet, a Tennessee Állami Egyetemen pedig televíziózást hallgatott 1992-1993 között. Az Amerikai Egyesült Államokban forgatókönyvírást és dramaturgiát tanult. Ösztöndíjas volt a svájci közrádióban.

1988-tól interjúkat készített a 168 Órának, két évig hírt szerkesztett a Danubius Rádió német nyelvű adásának, de 1994-ben elbocsátották. 1991-ben a Magyar Rádió külpolitikai rovatánál kezdte pályáját, mint szerkesztő-riporter. Számtalan háborús helyszínen járt tudósítóként, Szomáliában, Boszniában, a kolumbiai kábítószer-háborúban. 1993-1995 között a Magyar Televízióban Esti Egyenleg című műsorát vezette, majd a Nap TV műsorvezető-riportere lett. 1996-ban indította el Frei Dosszié című műsorát a Magyar Televízióban,ahonnan az RTL Klubhoz igazolt, majd a TV2-n folytatta a pályafutását. A Dosszié a modern kori magyar televíziózás egyik legnézettebb és legtovább sugárzott műsora volt, 13 éven át 2008-ig futott. Frei Tamás riportfilmjeit számtalan országban vetítették. Televíziós újságíróként a világ több mint 100 országában járt és interjúkat készített államfőkkel éppúgy, mint hollywoodi sztárokkal. Kávé-nagykereskedő, és kávéházlánc-tulajdonos.

Tudtad-e?szerkesztés 
A pécsi magasház


Kiemelt tartalomszerkesztés 

Kiemelt szócikkek[szerkesztés]

Jó szócikkek[szerkesztés]

Tennivalókszerkesztés 
Tennivalók
  • Miben segíthetsz?
    Péccsel kapcsolatos
    szócikkek
    Fontosság
    Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen
    Minőség Kitüntetett Kitüntetett szócikk 2 1 1 1 0 5
    Színvonalas 3 1 1 0 0 5
    Teljes 9 5 11 2 0 27
    Jól használható 4 21 229 9 0 263
    Bővítendő 3 53 325 15 0 396
    Vázlatos 0 19 286 16 0 321
    Születő 0 0 293 32 0 325
    Besorolt 21 100 1146 75 0 1342
    Besorolatlan 0 0 0 0 37 37
    Összesen 21 100 1146 75 37 1379

    Péccsel kapcsolatos szócikkek fontosság szerint
    Péccsel kapcsolatos szócikkek minőség szerint

  • Társportálok[{{fullurl:15px]]|action=edit}} szerkesztés] 
    Kapcsolódó Wikimédia-lapok
    Pécs a  Wikihíreken  Pécs a  Wikidézeten  Pécs a  Wikikönyveken  Pécs a  Wikiforráson  Pécs a  Wiktiszótárban  Pécs a  Wikiegyetemen  Pécs a Commons-on
    Hírek Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
    További portálok